Az évszakok változása

   Lassan már lehet foglalkozni ezzel a dologgal is. Amennyire változik a világ, annyira változik a környezetünk, annyira változnak az egyes évszakok. Amennyire én emlékszem, az 60 évet ölel át. Voltak különleges élmények ebben a pár évtizedben. Egy biztos. Minden időjárást, éghajlatot, évszakokat érintő dologban vannak eltérések. Sok esetben nem is kevés.

   Ez a diagram elég markánsan mutatja két jelenség eltérését közel 64 év távlatában. Minket most az egyes évszakok közti esetleges különbség érdekelnek. A 2023-as év csapadék mennyisége különleges, 859 mm, szinte egyedi eset. A korábbi csapadékmennyiség ennél jóval kevesebb.

   Ahogy látható, talán első ránézésre azt lehet mondani, hogy hát ezek az érték eltérések nem nagyok. Valóban a szám szerinti értékváltozás nem jelentős. Annál inkább érezhető ez a természetben, az évszakok természetében. Lehet, hogy amiket most említek, azokról nagyon sokan már egyáltalán nem tudnak, illetve nem is hallottak. Ilyen például „ha Katalin kopog, karácsony locsog” illetve fordítva is van, ha „Katalin locsog, karácsony kopog”. Ez azt jelenti, ha Katalin névnapkor fagyos az idő, akkor karácsony tájékán enyhe idő várható, és ez igaz volt fordítva is. Miért mondom, hogy igaz volt? Azért, mert ezek a népi jóslatok ma már egyáltalán nem állják meg a helyüket. Az már tapasztalható, hogy ez az időszak is bővelkedik meglepetésekben. Lásd, évek óta nem volt hó karácsonykor, de lassan már hideg sem. A hóhiány jelentősen befolyásolja a talajnedvesség tartalmát, ami a mezőgazdaságnak nagyon jót tenne.

    Aztán. Emlegették, hogy február másodikán, ha a medve kibújik a barlangjából és meglátja az árnyékát, inkább visszamegy, mert még tart a tél egy darabig. Ma már ezt sem lehet komolyan venni, hiszen a vadon élő medvéket már nem figyelik. Régen a hegyvidékeken élő emberek többet voltak kint a természetben, és ezt meg tudták figyelni. Innen ered a mondás. A cinke megszólalása jelzi a tavasz közeledtét. Ennek a kis madárnak a hangját is egyre ritkábban lehet hallani. Mi gyerekkorunkban úgy utánoztuk, hogy „nyitnikék, nyitnikék”. Talán kicsit mosolyra fakasztó, de ez volt. Vártuk a tavaszt. Vártuk az enyhe szellőket, az egyre magasabban járó Nap melegét. Beindult a természet. Aztán valami érdekes kezd kialakulni. Ez nem más, mit az időjárás egyre szélsőségesebb megmutatkozása a tavasz kezdetekor, márciusban és áprilisban. Miért lényeges ez a két hónap? Ebben az időszakban vetik el a magvakat, illetve kezdenek virágba borulni a gyümölcsfák. Most már több éve meg lehet figyelni, hogy jelentős károkat okoznak a gyümölcsösökben a tavaszi fagyok. Az történik, hogy sok esetben már március közepe környékén néhány napra olyan hőmérséklet alakul ki, amikor a gyümölcsfák elkezdenek virágozni.

      A fák 15 Celsius fok körül kezdenek virágot bontani. Ilyen hőmérséklet mellett ez néhány nap. Aztán jön a meglepetés, ami nem várt károkat okoz. Ugyanis a virágba borult gyümölcsfák virágai elfagynak. Látható, hogy milyen magas hőmérsékletek alakultak ki az elmúlt években. Aztán az is látható, hogy milyen sok a fagyos napok száma éppen akkor, amikor már enyhe időnek kellene lennie. Szinte kitolódik a tél, vegyülve egy kis meleggel, ami nem tesz jót a mezőgazdaságnak. Elég egy fagyos éjszaka, és a teljes ültetvény tönkremegy. Képzeljenek el egy nagy gazdaságot, ahol nagy mennyiségben van jelen a gyümölcsfa. Ott hatalmas károk keletkeznek egyetlen fagyos éjszaka miatt. Személyes tapasztalat. Már második éve így járok a szép kis sárgabarack fámmal, ami gyönyörűen kivirágzott, majd jött a fagy, és másnap a megbarnult virágokat nézhettem. Búcsút mondhattam az az évi termésnek. Tenni szinte nem lehet semmit. Érdekes, hogy több helyen látni már az országban, hogy olyan üvegházakat építenek, melyekben gyümölcsfákat nevelnek. Ez elmondható a zöldségtermesztésre is. Egyre inkább szorulnak a termelők erre a megoldásra, ha nem akarják a termésüket kitenni az időjárás szeszélyességének. Ez viszont hatalmas beruházás, de valószínűleg megéri, hiszen az elkövetkezendő időkben ez várható, vagy még rosszabb. Ez a megoldás védelmet nyújt a kora és késő tavaszi nem várt fagyoknak.

    Aztán ma már egyértelmű a csapadék, az eső hiánya. Van egy népi mondás: „a májusi eső aranyat ér”. Én csak azt tenném hozzá, ha van. Bár itt az előző két hónap van feltüntetve, de valami hasonló a helyzet a májusi hónapban is. A jelzett két hónapban kelnek a magok, indul be a természet, és a növényeknek nagy szükségük van a vízre. A csapadék azért fontos, mert ez a vízfajta rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy kioldja az ásványi anyagokat a talajból, és a növény azonnal, direktben fel tudja szívni, ellentétben a locsolással, amikor ezek az oldott anyagok már benne vannak a locsoló vízben. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy eső után mintha minden jobban nőne. Ez a magyarázat. Sajnos az ebben az évszakban lehullott csapadék mennyisége nagyon kevés. Sőt! Egyre inkább tapasztalni, hogy lokális jellegű gócok alakulnak ki. Kis területen, rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadék hullik. Ez egyáltalán nem jó. Látszik itt is az évszak változása. Emlékeznek, „a májusi eső aranyat ér”. Ez a mondás nem volt véletlen. Ma már ennek is búcsút mondhatunk. Érdemes visszatekinteni a hőmérsékleti értékekre is. Egyre melegebbek a tavaszi hónapok, ami nem tesz jót a növények fokozatos növekedésének. Korábban az egyenletesség jellemezte a tél végi, tavasz eleji hőfokokat. Fokozatosan melegedett az idő. Nem voltak kimagaslóan magas értékek. Egyre inkább jelentkezik a vízhiány. A meleg hatására csökken a talajnedvesség tartalma, és nincs utánpótlás. Az értékek önmagukért beszélnek. Aztán következik egy mondás, mely szerint „ha Medárdkor esik, akkor negyven napig esik”. Bár ezt nem kell szó szerint érteni, hanem azt jelenti, hogy ez az időszak csapadékosabb a kelleténél. Az is megfigyelhető, hogy az éves csapadékmennyiség is csökken. Ez sok mindent von maga után. Csökkenő talajvízszint, szárazabb talajszerkezet, aszály kialakulása, sivatagos területre való hajlam, a vízkivételi helyek számának csökkenése.

      Elég volt három olyan év, amikor kevesebb, mint 200 napon volt csapadék. Ez még a mai napig is érezhető. Minden vízzel kapcsolatos paraméter megváltozott, és azóta sem állt helyre, bár az idei év kecsegtető eddig. Amit még szeretnék elmondani, illetve megemlíteni, az a másod akácvirágzás. A népi mondás szerint „ha másodszorra is virágzik az akác, akkor hosszú szép ősz lesz”. Ezt ki merem jelenteni saját tapasztalat alapján is. Azt sem zárom ki, hogy az évszakok tolódása okozza ezt a gyönyörű természeti csodát. Az évszakok változásának legjelentősebb időszaka a nyári hónapok. Ekkor lehet leginkább megtapasztalni, hogy igen erőteljes az átalakulás.

    Amikor 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet mérünk, akkor már jelentős élettani változások is elindulnak. A folyamatos meleg, ami néha már az extrém kategóriába is átvált, ami annyit jelent, hogy 35 Celsius fok fölé is emelkedik a hőmérséklet, akkor erőteljes megterhelésnek van kitéve a szervezetünk. Ezek az időszakok is egyre sűrűbbé válnak. Bizonyára mindenki megtapasztalta már, hogy az őszi évszak is melegebbé vált. Szinte lehet érezni a nyári évszak kitolódását. Szintén személyes tapasztalat. Amikor szeptember 09-én még vidáman lehet lubickolni a strandon a kinti medencében, és ájuldozunk a melegtől, hiszen több mint 33 Celsius fok volt, akkor el lehet gondolkodni az évszakok eltolódásán. Akár a meteorológiai évszakok kezdetét, akár a csillagászati évszakok időpontjait vesszük, mindenképpen eltérések mutatkoznak. Ez a következő években még erőteljesebben fog megmutatkozni.

     Nem szabad elfelejteni az emberek pszichikai állapotát sem. A hosszabb télies időszakra jobban emlékeznek. Sötétebb, szelesebb, néha csapadékosabb, un. nem tetszetős idő. Az őszi kitolódó kellemes idő jobban kedvez mindenkinek. Az emberek kedélyállapota teljesen más. Örök kérdés, hogy mikor lesz már jobb idő. Amikor az van, az egyszerűen természetes valami, és mindenki éli a minden napjait anélkül, hogy erre rákérdezne valaki. Mikor lesz már rossz idő? Na, ilyen nincs. Az évszakok olyan irányú viselkedése, hogy eltolódnak a megszokottól, sajnos egyre gyakoribbá fog válni. Együtt kell élni azzal a gondolattal, hogy szélsőségesebbek és változatosabbak lesznek az évszakok.