A klímaváltozás kérdései

    A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti helyi vagy globális szinten. Ilyen lehet például a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének és eloszlásának, a széljárás vagy a napsütéses órák számának megváltozása. Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük. A troposzféra a Föld légkörének legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek folynak. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/ vízburkának /hidroszféra/ és levegőburkának /atmoszféra/ azon része, ahol van élet. Szerencsére az élet olyan területeken is ki tud alakulni, ahol igen szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak. Az ember is képes néha extrém körülmények között élni, létezni. Ami minden élőlény számára fontos, hogy olyan feltételek álljanak rendelkezésre, melyek biztosítják a fennmaradást. Ezért kell vigyázni arra, hogy ne alakuljanak ki szélsőséges esetek. Jelenleg a Földön egy folyamat zajlik, mely sok esetben igen kellemetlen, sőt katasztrofális módon mutatja meg magát. Ezek az időjárási anomáliák /eltérések, szabálytalanságok/ egyre többször jelentkeznek a Föld különböző pontjain. Ez sokféleképpen megmutatkozik. Van, ahol igen magas hőmérsékleteket mérnek, máshol árvizek pusztítanak, előfordul, ahol aszályos idő mutatkozik. Ezek a szélsőségek kárt okoznak a bioszféra rétegében. A kár pedig azt jelenti, hogy nem tud normálisan működni. Ez viszont azt jelenti, hogy változások lépnek fel, és sajnos negatív irányba. Így az embereket, állatokat és a növényvilágot is érintik. Mindenki hallott már a globális felmelegedésről, a klímavédelemről. Igen, nagyon fontos ez, mert ez biztosítja nemcsak az ember számára az élhető teret. Minden mindenhez kapcsolódik, és van egy kiegyensúlyozott rendszer, melyet nem ajánlatos megzavarni, mert akkor egyensúlyi zavar lép fel, ami mindenre kihat. Az már ezt az egyensúlyi helyzetet veszélyezteti, és próbál valamit tenni. Most már a próbálkozás kevés. Komoly döntéseket, szakszerű döntéseket, hozzáértő döntéseket kell hozni, hogy ne romboljuk tovább ezt a tökéletes űrhajót. Ezen utazik több mint nyolcmilliárd ember. Én úgy gondolom, hogy még nagyon sokáig nincs másik lehetőség arra, hogy ne földi viszonylatban gondolkodjunk. A Földet kell megvédeni. Ez az otthonunk. Igen érdekes fejlemények láttak napvilágot. Történetesen arról van szó, hogy az új klímavédelemi intézkedési terv, hogy Európa karbon semleges legyen. A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy egy tevékenység nettó nulla szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe. Ennek tervezett időpontja 2050. Csak egy kérdés. Ezt tényleg komolyan gondolják? Úgy néz ki, hogy igen. Miért kérdezem mindezt?  Azon egyszerű oknál fogva, mert már az 1970-es évektől kezdve ezek, és ehhez hasonló problémák felmerültek, sőt foglalkoztak is vele. Aztán papíralapú szinten meg is állt. Semmi nem történt. Illetve annyi, hogy mindig kitolták annak a határát, ami nagyon is terhelő a Földre, és annak éghajlatára, klímájára vonatkozóan. Ugye most a 2050-es évet választották határidőnek. Addig bő 25 év van hátra. Ha visszanézünk az elmúlt 30 évre, látható, hogy milyen komoly változások történtek. Ennek a gyorsított változata fog bekövetkezni az elkövetkezendő 25 évben. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy már a 2030-as évet is választó vonalnak állították a kutatók. Vajon most melyik az, ami érdemben is előrehaladást jelentene? Úgy gondolom, hogy minél hamarabb el kellene kezdeni ennek a tervnek a végrehajtását, és nem várni még 25 évet. Akkor talán már olyan mértékű lesz a szennyezés, hogy nem lehet visszaállítani, sőt megállítani sem. Már megint az érdekek kerültek elő a józan ésszel szemben? Vajon a mostani döntést, akik meghozták, gondoltak a gyerekeikre és az unokáikra?  Tudom, nem egyszerű dolog abban dönteni, ami éri a Föld lakosságát. Sok esetben hoznak azonnali döntéseket, most miért nem lehet? Ez a téma palettán van 50 éve. 50 év alatt nem tudtak megfelelő döntést hozni azok, akik ezzel foglalkoznak napi szinten? Ez egyrészt elkeserítő, másrészt felelőtlen magatartásra utal. Földből csak egy van. Rajta több mint 8 milliárd ember. A Föld sorsa néhány ezer emberen múlik. Vajon felelősségteljesen hozták meg a döntésüket? Sokat beszélnek mostanában a globális felmelegedésről, a klímaváltozásról. Számtalan konferencia, fórum, rendezvény, tanácskozás van, szinte havonta. A téma egységesen mindenhol a Föld éghajlatának változásairól, és azok hatásairól szólnak. Én ezekről már az 1970-es évek közepétől, ahogy visszaemlékszem, olvastam leírásokat. 1970-ben már említették, hogy változás lesz, ha így marad a szennyezés, úgy 1990-2000-es években. Aztán az 1980-as években ezt a határt kitolták úgy 2000-2010-es évekre, majd az 1990-es években megjelent tanulmány részletek 2010-2020-ra vetítették ki a jelentős változásokat. Tudják, az a furcsa, hogy azóta sem történt ezen a téren szinte semmi. Azért írom, hogy szinte, mert egy valami jelentősen változott, és ennek meg is van az eredménye. Ez nem más, mint, a hajtógázok betiltása. Ennek eredménye az ózonpajzs jelentős javulása. Ez azért is fontos, mert az ózonpajzs véd meg bennünket a káros kozmikus sugaraktól. Ezen kívül semmi eredmény nem született annak érdekében, hogy megvédjük Földünket a szennyezéstől. A jelentések íródnak, de konkrét döntések nem születnek. Nagyon úgy néz ki, hogy még most is az érdekek felülírják a védelmet. Egy 2018-as  jelentés szerint már van konkrét időpont is. 12 év. 2030-ra a hőmérséklet emelkedés meghaladja az 1,5 Celsius fokot. /Zárójelbe teszem: egy másik cikk szerint ez az időpont 2040./ Nézzenek egy kicsit körül a világhálón. Rengeteg cikket lehet olvasni, mi lesz ha, mi történik ha, mi változik ha, mi változott eddig, mi fog változni, mikor fog változni, változott-e, rosszabb lesz, változtatni kellene, stb. Ez csak néhány, amilyen kérdésekkel lehet találkozni. Csak halkan kérdezném: döntött már egyáltalán valaki ezekben az ügyekben? Szintén halkan mondom: senki nem döntött. Szeretnék említést tenni egy jelentésről. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban megkérdeztek egy szakértőt, ugyanis értelmezni kellene, amit jelentettek. Úgy látszik, egyáltalán nem értünk el oda, hogy fontos dolgokban, amik százmilliókat érintenek, nem egyértelműek. Miért kell magyarázni olyan kérdést, aminek világosnak kellene lennie? A szakértő mondja a saját álláspontját. Pont. Most ismét megjelent egy klímajelentés. Ebben az áll, hogy 2040-re meg kell állítani azokat a folyamatokat, melynek révén a hőmérséklet emelkedés elérné, illetve átlépné az 1,5 Celsius fokot. Ebben a jelentésben sok minden van, de valami olvasható, ami rendkívül érdekes. Így szól: „A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta”. A helyzet az, hogy mindenre megvan az álláspont, mi emelkedik, mi csökken. Ez nagyon jó dolog, csak most már tenni is kellene valamit, hiszen megvan a változások mértéke, helye. Vagy ez csak ismét egy jelentés, következmény és döntés nélkül? Sajnos eléggé benne vagyunk abban az időjárási csapdában, melyet globális felmelegedésnek, vagy klímaváltozásnak mondunk. Jellemző, hogy már abban sincs egyetértés, hogy melyik a helyes megfogalmazás. Sőt, lehet, hogy már van több is. Egy a lényeg, és ami biztos. A hőmérsékletekben is van jelentős változás, a csapadék mennyiségében is, a nagyobb viharok tekintetében is, az aszály formájában is, és lehetne még sorolni. Sok vonzata van ezeknek. Ha összevetjük, nincs olyan terület, amire nincs kihatással. Szinte mindenhol komoly változások érezhetők, észlelhetők. Innen kell valamit kezdeni a szakértőknek. Néhány adat, mely figyelemre méltó.

    Sajnos az adott területekről való elvándorlás is elkezdődött. Olyan helyzetek alakulnak ki, melyek nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelés normális folyamatát. Szerény véleményem szerint olyan helyeken is lehetne termesztést folytatni, ahol ma kimondják, hogy a terület nem alkalmas ilyen tevékenységre. Lenne néhány ötletem arra nézve, miképpen lehetne mégis termővé tenni bizonyos területeket. Túl nagy már az a rész, amit elhódított a sivatag. Tudom, a hőmérsékletet nem lehet szabályozni, de az öntözést igen. Ma már számtalan technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy termőhelyeket lehessen kialakítani, még extrém helynek mondott régiókban. Most a döntéshozókon  és a szakértőkön van a felelősség. Még két adat. Ez viszont döbbenetes. A hőségnapok száma 1960-ban 12 volt, a többi az ábrán látható.

      Hőségnapoknak nevezzük azokat az időszakokat, melynek során 30 Celsius fok fölé megy a hőmérséklet. Mikor megláttam az adatokat, nagyon meglepődtem. Sajnos ez a valóság. Ezek mért, lejegyzett, nyilvántartott adatok. Lassan de biztosan el lehet azt mondani, hogy hazánk hőmérsékleti viszonyai is kezdenek, illetve inkább folytatódnak és mutatnak afelé, hogy melegszik a területe. A Kárpát-medence kedvezőtlen helyzet, mert a sík vidékeken jóval gyorsabban érezhető a klimatikus változás, mint a hegységekben. Felfelé átlagosan 167 méterenként 1 Celsius-fokkal csökken az átlaghőmérséklet Európában. Sík vidéken azonban 145 kilométert kell megtenni ahhoz észak felé, hogy 1 fokkal csökkenjen a hőmérséklet. Sokkal érdekesebb a termőterületeken észlelhető változás. A növényeknek túl gyors a melegedés, pontosan abban az időszakban, amikor az egyenletes melegre lenne szükségük. Ez főleg az adott év márciusi és áprilisi időszakára jellemző, illetve a csapadék mennyisége nagyon kevés. Miért érdekes éppen ez a két hónap? A növények növekedése érdekében ez a két hónap, amikor az elvetett magok kikelnek, illetve, amikor a gyümölcsfák virágoznak. A két lényeges tényező a hőmérséklet és a csapadék. Van még valami, ami igen erősen befolyásolja a növények növekedését, főleg a gyümölcsfák termőre fordulását. Ez nem más, mint a fagy. Az utóbbi években ennek nagy jelentősége volt. Talán a magból kikelő növényeknek nem annyira, de a gyümölcsfák esetében döntő. Ugyanis a gyümölcsfák 15 Celsius fok felett úgymond „beindulnak”, azaz, elkezdenek virágot bontani. Látható, hogy már a márciusi hónapban megvalósul a virágzáshoz szükséges hőmérséklet. 3-4 nap után a fák virágba borulnak. Aztán jön a fagy, és tönkreteszi a virágokat, ezzel együtt az az évi termést. Ehhez elég egy éjszakai fagy. Mivel lehetne védekezni ez ellen? A gyümölcsösökben fagyvédelmi öntözéssel, paraffin gyertyás védekezéssel, füstöléssel, levegő áramoltatással. Sajnos ezek a védekezési eljárások elég drágák. 

    Ha a gyümölcsösökben nem is, de a zöldségeket termelők már inkább szinte mindent fóliában termesztenek. A gazdák nem teszik ki magukat az időjárás szeszélyeinek és egyre inkább a magas hőmérsékleteknek, kevesebb csapadéknak, és az éjszakai, sok esetben erős fagyoknak a terményeiket. Az ilyen ütemű változást minden növény nehezen viseli. Előre láthatóan a Kárpát-medence éghajlata alkalmas lesz arra, hogy sztyepp vidék alakuljon ki. Ez a  folyamat már jelenleg is tart.