Hőhullámok alakulása

    Egyre inkább bekerül a szókincsünkbe, hogy hőségnapok, extrém időjárás, szélsőséges időjárás, hőhullámok, stb. Hazánkban is vannak olyan területek, ahol várható, hogy az elkövetkezendő időszakokban megemelkedjen a hőhullámok napokban kifejezett hossza is, és gyakorisága is. Ez az időjárási forma nemcsak a levegő hőmérsékletében, annak kevesebb páratartalmában jelentkezik, ami hatással van az emberekre, hanem abban is, hogy csökken a talaj nedvességtartalma, ezáltal elindul egy sivatagosodás. Lehet, hogy most ez erősnek tűnő kijelentés, de biztos vagyok benne, hogy sokan megtapasztalták már, hogy azt veszik észre, hogy nehezebb a légzés, illetve gyorsabban szárad ki az ember szája. Azt lehetne hinni, hogy a nagyobb hőmérséklet nagyobb párolgást eredményez, ezáltal a levegő páratartalma is megnő. Csak egy összehasonlítás. A trópusi őserdőkben a hőmérséklet olyan 30-32 fok. Erre azt lehet mondani, hogy még elviselhető. A baj ott kezdődik, hogy a páratartalom több mint 95 százalék. A hőérzetet a levegőben lévő pára közvetíti. A pára pedig a sok eső miatt magasabb. Ezért érezhető az, hogy borzalmas meleg van. Hazánkban ez úgy módosul, hogy a hőmérséklet már sok esetben a 33-35 Celsius fok körül mozog, sőt, sok esetben már meg is haladja, viszont nincs annyi csapadék, ezáltal a közvetítő pára közeg is alacsonyabb. Az időjárás jelentés három értéket mond. Hőmérséklet, csapadék, szél. A páratartalom is fontos. Amit mérnek, az a relatív páratartalom. Ez azt jelenti, hogy az adott körülmények közötti telítettségi mennyiséghez viszonyított nedvességtartalom %-ban megadott értéke. Így egy 35 Celsius fokos levegő 39,6 gramm vizet képes megtartani köbméterenként. Ehhez viszonyítják a relatív páratartalmat. A példa kedvéért, ha a mért érték 70 százalék, akkor a levegőben köbméterenként 27,72 gramm víz van. Előfordul, mostanában elég gyakran, hogy nincs, ami párologjon. Így kialakul egy száraz érzetű levegő. Hogy mégis nagyon meleget érzünk, azért van, mert a bőr felületén izzadság jelenik meg, ami erősen közvetíti a hőérzetet. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a nyári hónapokban nő a hőségnapok száma.

    Az is tapasztalható, hogy növekedik azoknak a napoknak a száma, melyek felelősek a hőhullámok kialakulásáért. Hőhullámos napokról akkor beszélünk, ha legalább három napig a napi középhőmérséklet 27 Celsius fokot eléri. Ezek az időszakok nagyon megterhelik a szervezetet. Ilyen hosszan tartó hőség alkalmával gyakorlatilag minden annyira átmelegszik, hogy még éjszaka sem képes jelentősen visszahűlni, így az állandó melegség sok esetben elviselhetetlen. Ilyen időjárási helyzettel egyre többet fogunk találkozni.   

Hőfok plusz

     Talán már sokan észrevették, hogy egyre inkább előtérbe kerül, és nyaranta számolni kell azzal, hogy melegebb lesz, és időszakonként hőhullámok követik egymást. Mit nevezünk hőhullámnak? Azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet nem csökken 27 Celsius fok alá három napon keresztül. Valamit egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez nem más, mint a tényleges hőérzet kialakulása. Ugyanis az átlag, a középhőmérséklet ténylegesen ad egy támpontot, de az érezhető, valóságos hőmérséklet az, amit napközben megtapasztalunk. A hőhullám másik mérőszáma a hőfok. Ennek értéke 30 Celsius fok. Viszont most már sok esetben ettől lényegesen magasabb hőfokokat lehet mérni. A 35 Celsius fok feletti hőmérsékleti tartomány az extrém kategóriába esik. A napi szinten érezhető magas és egyenletes hőmérséklet az igen veszélyes. Sajnos egyre inkább megtapasztalni ennek tényét szerte a világon. Sőt! Vannak területek, ahol már a 40 Celsius fokot is meghaladják a nappali hőmérsékletek. Egyszóval: a melegedés folyatódik, és a Kárpát-medence éghajlata nagyobb mértékben van kitéve ennek, mint más európai helyek. Ennek magyarázata a medenceszerű kialakulás. Hazánk területén az Alföld ennek elsődleges elszenvedője.

    Nagyban hozzájárul a meleg idő fenntartásához, hogy a nyári napok kitolódnak, egyre hosszabbak lesznek. Oly annyira, hogy már az ősz eleji időszakban is jelentős hőmérséklet emelkedés tapasztalható. Egy 2021-es példa. 2021. szeptember 26-án 32 Celsius fok, strandidő. Sokan még mindig azt mondják, hogy ilyen szélsőségek régen is voltak. Ez természetesen így van. Az a különleges, hogy ez a meleg tartós, és hosszasan belenyúlik az amúgy sokkal enyhébb időjárási tartományba. Ezek azok az értékek, melyek korábban nem voltak. A szélsőség jelentkezett, jelentkezik, és jelentkezni is fog. Az a nagy különbség, hogy egyre nagyobb mértékben, egyre hosszabb időtartamra, és a hőhullámok tartósabb, szinte egyenletesebb kialakulása fog jelentkezni. Úgy gondolom, és ezt már elég sokan megtapasztalták, hogy érezhetően a melegedés felé tolódik időjárásunk. Valószínű ezzel nem mondok újdonságot, csak azért említem, mert még mindig vannak olyanok, akik nem tulajdonítanak ennek a változásnak szinte semmi jelentőséget. Hogy ezt miért gondolják, nem tudom. A 2,55 Celsius fok emelkedés nem kevés 120 év alatt. Az már biztos, hogy hazánkban jóval intenzívebben fog jelentkezni a hőmérséklet emelkedés úgy tényszerű adatokban, mint hőérzetben. Sőt! Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy egyre gyakoribbak lesznek az extrém hőmérsékleti értékek, ami azt jelenti, hogy 35 Celsius fok feletti értéket mérünk. Sok esetben már ezek az értékek is jelentkeznek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a hőségnapok száma jelentősen megemelkedett. A szervezet hőérzete 30 Celsius fok felett már igen érdekesen reagál, és jobban oda kell figyelni. Lehet, hogy nem ide tartozik, de meg kell említenem. A hőmérséklettel nem nő arányosan a sugárzás, a káros sugárzás. Az UV-sugárzás független a hőmérséklettől.

Hőségnapok

   Úgy gondolom, hogy egyre többet fogunk beszélni arról, hogy vajon milyen hőmérsékletek lesznek a nyári időszakokban, hazánkban. Már itt az elején le kell szögezni, hogy nemcsak a nyári időszakokról van szó. Minden egyes évszak változás alatt van, méghozzá jelentősen. Most azonban maradjunk a nyári hónapoknál. Először egy érdekes összehasonlítás. Ha mindent összevetünk, akkor nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a tényt, hogy a hőmérséklet drasztikusan emelkedik hazánkban.

    Hőségnapokról akkor beszélünk, amikor a hőmérséklet 30 Celsius fok fölé emelkedik. Hőhullámról akkor beszélünk, amikor a napi középhőmérséklet 27 Celsius fok felett van. Már az is felütötte a fejét, hogy nemcsak a nyári időszak tartogat magas hőmérsékleteket. Már a májusi és a szeptemberi hónapokban is találkozunk hőségnapokkal. Sőt! Személyes tapasztalat, hogy már április végén is volt hőségnap, ami három napig tartott.

     Extrém hőmérsékletekről akkor beszélünk, amikor a hőmérséklet 35 Celsius fok felett van. A középhőmérséklet kissé csalóka, mert igazából nem azt a magas hőfokot mutatja ki, mint amit az emberek éreznek. Ugyanis a középhőmérséklet több mért érték átlaga. Így lehetséges, hogy éjszaka kellemes az idő, de nappal szinte elviselhetetlen a forróság. Én azt mondom, hogy inkább az a mérvadó, amit az emberek napközben éreznek, hiszen abban a melegben dolgoznak, teszik a napi dolgaikat. 

    Sajnos az már szinte nem is jóslat kérdése, hogy mi várható a következő években. Úgy gondolom, hogy nem is kell várni arra, hogy a klíma nagyon kedvezőtlen legyen. Ezt még szinte tetőzi, hogy egy mélyedésben van hazánk, ami annyit jelent, hogy az egyes időjárási tényezők sokkal maradandóbbak lesznek. Ez főleg a magas hőmérsékletekre értendő. Sajnos még egy kedvezőtlen dolog. A hőhullámok. Biztos, hogy gyakoribbá válnak az elkövetkezendő időkben.