Tengermozgások

    Talán érdekes a cím, de azt hiszem sokan megtapasztalták már tengerparti nyaralásuk során, hogy a tengerek szinte mindig hullámoznak, mozognak. Sok tényező befolyásolja ennek a jelenségnek a létét. Ilyenek a tengeráramlatok, az ár-apály jelenség, a szél által keltett hullámzás, a tengerrengés. A tengeráramlat a tenger vagy óceán vizének tartós, vagy ciklikusan változó egy irányba haladó mozgása. A tengeráramlatok a világóceánok vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgása, melynek sok kiváltó oka létezik. Az ezeket befolyásoló tényezők a Föld forgása, a tenger felszínének melegedése, az egyes víztömegek hőmérséklete, a tengerfenék domborzata. Vannak felszíni, mélységi, tengerfenéki és part menti áramlatok, valamint hideg és meleg áramlatok. Az egyes áramlatoknak szintbeli különbségeik is vannak. Az egymás alá kerülő áramlatok hőmérséklete és sótartalma is változó. Az állandó körforgás megpróbál egyensúlyt tartani az irányok, a térfogat és hőmérséklet terén.

   A tengeráramlatoknak vannak éghajlat módosító hatásuk is. A hideg tengeráramlatok hidegebbé teszik partvidék éghajlatát. A partvidéki területek évi középhőmérséklete alacsonyabb, mint az adott szélességi kör átlagos éves középhőmérséklete. A meleg tengeráramlatok melegebbé teszik a partvidék éghajlatát, a partvidék évi középhőmérséklete magasabb, mint az adott szélességi kör átlagos éves középhőmérséklete. Vannak állandó és periodikus áramlatok. A túlzott melegedés miatt a tengerek felszíni vizeinek hőmérséklete jelentősen változott az utóbbi időkben. A melegedés következménye a felszíni vizek melegedése, ami sok más egyéb dolog kiváltója. Ez rögtön egy másik jelenséget is magával vonz, mégpedig a szeleket. A légköri áramlásnak két alapvető oka van. A terepfajták eltérő mértékű melegedése, és a bolygó mozgásából adódó Coriolis-erő. Két eltérő nyomású légtömeg között ugyanis a levegő az alacsonyabb nyomású terület felé kezd áramlani. A három nagy szélfajta a passzátszelek, a nyugati szelek, és a keleties sarki szelek. Ami lényeges, hogy a nagy szélerősségű szelek, úgymint a ciklon, hurrikán, tájfun, monszun, tornádó, orkán igen nagy károkat tudnak okozni. Most a szél által okozott tengerfelszín változást, azaz az általa keltett hullámokat nézzük meg. Szokták emlegetni, hogy a felkorbácsolt tenger. Hát igen, ahogy látható, igen komoly hullámokat gerjesztenek az egyes szelek.

A szélsebességek értékei a skála szerint. Össze lehet hasonlítani, hogy az egyes szélfokozatokhoz rendelt szélsebesség kilométer/órában hogyan hat a vízre.  A halászat és a hajózás szempontjából komoly veszélyt jelentenek ezek a hullámok. Talán kicsit éreztetni lehet azzal, hogy már egy 50-70 centiméteres hullám is komoly erőfeszítéseket okoz, hogy meg tudjunk állni. Aki a Balatonon, vagy közvetlenül a tengerparton nyaralt, bizonyára megtapasztalta ezt a hatást. Itt talán nem is a magasság, hanem a tömeg, ami lényeges. Ebből némileg következtetni lehet, hogy a több méteres, vagy több tíz méteres hullámnak milyen hatalmas ereje van.

    Az árapály jelensége szintén egy tengermozgás. Ebben az esetben az égitestek egymásra gyakorolt hatása, tömegvonzása kelti életre a víz mozgását. Az árapály jelensége nem más, mint a tenger szintjének emelkedése és süllyedése. Kiváltó oka leegyszerűsítve a Föld kísérője, a Hold. A Hold vonzása okozza a tenger szintjének emelkedését, és ott a nagyobb, ahol a Föld felé néz, míg az ellenkező oldalon szintén van dagály, csak kisebb mértékű. Vajon hogy lehetséges ez? Ugyanis az lenne logikus, hogy ott éppen apálynak kellene lennie, még sincs. Ennek az a magyarázata, hogy a Holddal azonos oldalon elindul a tengerszint emelkedése, közben a Föld is a tömegvonzás miatt kis mértékben elindul a Hold felé, és az ellenkező oldalon „lehagyja” a tengervizet. Ezért alakul ki az átellenes oldalon is dagály, csak jóval kisebb mértékben. Látható, hogy bizony a tömegvonzás milyen hatalmas tömegeket képes megmozgatni, hiszen a tíz méter feletti magasság már jelentős súlyt képvisel.

 Még egy jelenséget szeretnék megemlíteni. Ez pedig a tengerrengés. Ez a tengerek mélyén kialakuló rengések okozta vízmozgás, illetve part menti fölcsuszamlás is okozhat ilyen hullámzást. Az ilyen vízmozgás neve cunami, azaz parti hullámok. Ezek igen veszélyesek. Sok esetben nem is a hullám magassága, hanem a nagy mennyiségű víztömeg tólóereje okoz jelentős károkat a tenger partokon. Akkor, amikor még jelentős hullám magasság is társul, az pedig szinte teljes megsemmisülést okoz a partokon. Sajnos volt már több ilyen jelenség, amikor ilyen cunami elérte a partokat, és nagy pusztítást okozott.    

Tengerszint emelkedés

     Ma már bizonyítottan vannak olyan folyamatok, melyek a világtengerek szintjét, azaz, a víz magasságát emelik. Az egyes leírások arról szólnak, hogy a globális felmelegedés miatt olvadnak a sarki jégsapkák, és a szárazföldi, valamint a sarki gleccserek. Az egyre sűrűbben leszakadó hatalmas jégdarabok, sok esetben jéghegynyi méretű darabok, vándorolva a tengereken elolvadnak, és ezzel növelik a vízszintet. A gleccserek olvadása során a tengerekbe áramló vízmennyiség, szintén ezt teszi. Vajon van esetleg más tényező, ami befolyásolja a világóceánok vízszintjének emelkedését? Bizony van. Ez nem más, mint a tengerek, óceánok melegedése folyamán fellépő tágulás.

        A másik, ami igazából minket érdekel, hogy vajon a tektonikus mozgások milyen  irányúak? Miért fontos ez? Azon egyszerű oknál fogva, mert függőleges mozgás esetén olyan felszíni elváltozásokat okozhatnak, melyek hatással vannak a világtengerek vízszintjének emelkedésében. Furcsán hangzik? Talán, de ha jól belegondolunk, akkor igenis elképzelhető. Talán ezt úgy lehetne bemutatni nagyon egyszerűen, hogy mondjuk, a fürdőkádba, vagy lavórba engedünk vizet.  Ekkor megmérjük pontosan a vízszintet egy általunk tetszőlegesen kiválasztott ponton. Ezután néhány kavicsot vagy krumplit beleteszünk a vízbe, majd ismét ugyanott, ahol előzőleg, megmértük a víz szintjét. Azt fogjuk tapasztalni, hogy emelkedett a vízszint. Ugyanez zajlik akkor, amikor a kéreglemezek függőleges mozgást is végeznek. Hatalmas dudorokat hoznak létre, ezáltal egy adott térfogatú helyről kiszorítják a vizet, aminek következtében annak szintje megemelkedik. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy ezek a változások is befolyásolják a világtengerek vízszintjének változását.