Kondenzcsík, CO₂, repülők, tankerek, autók

    A kondenzcsík nagy magasságon, hideg, párás területeken, az jég túltelített régiókban létrejövő felhő. Amikor a repülőgép üzemanyagát elégeti a motor, a vízgőz a koromrészecskéken kondenzálódik, és jégkristályok keletkeznek. Elegendő jégkristály esetén elkezdenek pehelyfelhőket alkotni – nagy magasságon vékony szálak, amik az eget átszelő repülőgép mögött kirajzolódnak. Ezek a nyomok az éjszaka folyamán a Földről felemelkedő meleg egy részét csapdába ejtik, és megakadályozzák, hogy a légkörből visszasugárzódjon – tehát üvegházgázként működnek és melegedést okoznak. A néhány percig az égen maradó kondenzcsíkok nem nagyon aggasztóak. De ha éjszaka jönnek létre, egy kicsit tovább maradhatnak, és melegítő hatásuk van éjszaka.

(Forrás: https://phys.org/)

 A kondenzcsíkok és a belőlük kialakuló pehelyfelhők Európa felett nagyobb területet fednek le, mint Észak-Amerika felett, ahol intenzívebb a légiközlekedés. Ezért az európai kontinens feletti hidegebb levegő felelős, mivel az szükséges a kondenzcsíkok kialakulásához. Másrészről az Atlanti-óceán északi része felett képződő kondenzcsíkok zöme átsodródik Európa fölé.

Forrás: Wikipédia

    2023-as adat szerint 100 000 járat közlekedett naponta a világon. Vajon egy gép mennyi üzemanyagot fogyaszt? Átlagban 5500-6700 kilogrammot óránként. Az utazási idő nagyban változik. Nem lehet pontos számokat mondani, de megközelítőleg átlagban 5-6 óra. Ha az alsó értékeket vesszük, akkor is óriási szám jön ki. Egy utasra 234 kilogramm szén-dioxidot számolunk egy London-Róma járat esetén oda-vissza, viszont London-New York 936 kg.  

     A rakéta értéke ne tévesszen meg senkit. Igaz, hogy hatalmas mennyiséget égetnek el a hajtóművek, de nagyon rövid ideig tartózkodnak a légkörben. Bár ennek az elégetett anyagnak nagy része előbb-utóbb visszahullik a felszínre, szennyezve mindent.

     Ez a felülről érkező vegyi anyag. Bár a szél által is felülről érkeznek ezek az anyagok, de most egy kicsit magasabb tartományokat céloznék meg. Igen, biztos mindenki hallott már róla, illetve látott is már furcsa, sok ideig látható csíkokat a repülőgépek után. Ezt úgy hívjuk, kondenzcsík. Ez gyerekkoromban néhány 10 másodperc alatt eltűnt, ma már ez több órát is jelen van a légkörben, sőt, olyan fátyolszerű bevonatot képez az égbolton. Aztán erről is vannak különböző vélemények. Az egyik, ami számomra eléggé megkérdőjelezi a szakértői véleményt, hogy ezeket a csíkokat több száz kilométerre is elviheti a szél. Ha egy kondenzcsík, ami elviekben csak néhányszor tíz másodpercig van jelen, hogy lehet, hogy ekkora távolságba elkerül? Egy magyarázat van rá. Nem természetes kondenzcsíkról beszélünk. Ma már úgy magyarázzák, hogy igen hosszú ideig is megmaradhatnak. Az érdekes az, hogy mikor én gyerek voltam, ezt soha nem tapasztaltam. Minden alkalommal igen hamar eltűnt. A hosszú jelenlétre csak egy magyarázat van. Nem arról van szó, és nem az, amit én láttam korábban. Akkor mi? Hát vannak találgatások. Ma már szinte senki nem beszél erről. Időnként felkapnak egy hírt, aztán abban az ütemben el is felejtődik. Sajnos most sem kapunk megbízható magyarázatot erre. Hosszú hónapokig semmi hír erről. Több írás megjelent már erről a jelenségről, de érdemi változás semmi nem történt. Lehet, hogy én vagyok lemaradva egy kicsit, hiszen rengeteg információ éri az embert minden nap, de most olvastam, hogy az EU tiltja a bárium, stroncium és alumínium mérést a légkörben. Miért érdekesek ezek az anyagok? Mert rákkeltő hatásúak. Olyan sokszor beszéltek már róla, annyi cikk jelent már meg erről, mégsem történik semmi. Mintha természetes velejárója lenne az égboltnak. Pedig nem az. Én megfigyeltem már többször. Ha esetleg valakinek van egy kis ideje, figyelje meg ő is. Érdekes lesz. A kondenzcsíkok, amik repülőgépek után keletkeznek, néhány tíz másodperc múlva eltűnnek. Ez így zajlott napokon keresztül. Aztán jött egy időszak, és ismét „szép” csíkok jelentek meg az égen. Abban a régióban, ahol ezek a repülők közlekednek, nem nagyon változnak meg azok a légköri viszonyok, amelyeknek jelen kell lennie ahhoz, hogy a jelenség létrejöjjön. Sőt! Emlegetik azt is, hogy most már a modernebb hajtóművek gazdaságosabban, jobban megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak. Ezzel szemben mégis a jelenség fennáll. Nagyon sok írás jelent már meg azzal kapcsolatban, hogy ez egy természetes valami. A szakértők is azt hangsúlyozzák, hogy ez egy normális dolog. Ennek ellenére én nem tudom összeegyeztetni a régi észlelést, amikor ezek a csíkok néhány másodperc után eltűntek azzal, ami most történik, nevezetesen, hogy órákig is láthatóak ezek a csíkok. Hallani olyan véleményt is, mely szerint több száz kilométert is megtehetnek ezek az anyagok a légkörben. Ezt több szakértő is említette, nyilatkozta. Valahogy ez nem igazán hihető. Volt valamikor régen egy meghatározás ezzel kapcsolatban, de sajnos ma már nem lehet megtalálni a definíciót ezekre a képződményekre. Lehet, hogy még valahol megvan, csak én nem találtam, mert ugye azt mondják, ami felkerült valahova, annak végleges nyoma van valahol. Ma már új leírást alkalmaznak erre a jelenségre. A kondenzcsík kifejezés maradt, csak a hozzá fűződő meghatározás változott. Korábban sokat beszéltek róla, ma már annyira természetes, hogy nem is említik ezek jelenlétét, vagy keletkezésének valódi okát. Hasonló dologgal számtalan helyen lehet találkozni. Bizonyos meghatározások eltűnnek, és újak kerülnek a helyükbe, ugyanazzal a névvel. Ezek idővel rögzülnek az emberekben, főleg a fiatalokban, mert ők nem látták, nem tudják a korábbi fejleményeket, meghatározásokat az adott dologról. Innentől kezdve ez az elfogadott.  Ha most egy kicsit visszaemlékezünk, akkor hamar rájövünk, hogy az utóbbi időben ezzel a témával már egyáltalán nem foglalkoznak. A repülők maradtak, a csíkok maradtak, nem változott semmi. Sajnos az ilyen, és hasonló dolgokból nagyon sokat lehet találni. Szinte minden esetben minden marad úgy, ahogy volt korábban. A természetben minden összefügg mindennel. Valahol ez a jelenség is kifejti romboló hatását. Az is lehet, hogy csak évtizedek múlva, de egyszer igen. Vagy az már a következő generáció problémája? Tények: a repülőgépek un. kondenzcsíkokat húznak maguk után. A kondenzcsíkok csak bizonyos légköri paraméterek alapján jöhetnek létre. Ennek pontos leírása a 80-as években meg is jelent. Lényege: hogy a repülők által létrejött csíkok élettartama kb. 2-7 másodperc. Ma már ezt a meghatározást sehol nem lehet megtalálni. Új megfogalmazást kapott: a kondenzcsíkok néha napokon keresztül is láthatók maradhatnak. Ez a lényege. Tehát, ha valaki erre keres rá, már ezt tudja olvasni a kondenzcsíkról, azaz a mai generáció ezt fogadja el etalonnak. A kondenzcsíkok előfordulásának paraméterei: A tartósan megmaradó kondenzcsíkok a mai hivatalos nézetek szerint 100% páratartalom alatt nem létezhetnének. Mégis kimutatható, hogy akár 60%-os páratartalom alatt is hosszan megmaradó ún. „kondenzcsíkok” bukkannak elő, tehát ott is, ahol egyébként már nem lenne szabad semmilyen kondenzcsíknak látszódnia.  A kondenzcsíkok –mínusz 40 Celsius fok alatt keletkeznek, és legalább kb. 70%-os relatív páratartalom mellett. Az új definíciót szakember írta, csak azt nem tudjuk mennyiért. A világhálón utána lehet nézni annak a ténynek, hogy egy adott terület fölött létrejöhet-e, avagy sem ez a jelenség. Az esetek igen nagy százalékában a válasz, hogy nem jöhet létre. Akkor mit látunk? Amit látunk, annak neve chemtrail, azaz vegyi csíkok. Sajnos a mai napig nem tudni pontosan, hogy ez mit takar, ki hozta létre, mi az igazi célja.  Sok elmélet, találgatás látott már napvilágot ezzel kapcsolatban. A két tábor természetesen nem ért egyet. Pilóták, biológusok, talajkutatók, orvosok nyilatkoztak arról, hogy ők mit tapasztaltak az évek során. Mint ahogy sok más esetben, ezeket is cáfolják, és olyan magyarázatokkal állnak elő, amin az ember csak elképed. Csak egy példa. Légköri jelenségekkel foglalkozó szakember állította, hogy a látott „kondenzcsík”-ot a szél fújta a tengeren túlról Európa partjai fölé. Egy megjegyzés: ha a kondenzcsík néhány másodpercig, esetleg egy-két percig látható, akkor az állítólagos szakértő általi szél hogyan fújhatta több száz kilométeres távolságból egy másik helyre anélkül, hogy ne oszlott volna szét. Itt alaposan megkérdőjelezhető a szakértő szakvéleménye. Ez a megállapítás annyira extrém, hogy a hazugság kategóriába lehet sorolni. Az ilyen szakértőnek semmi helye nincs ezen a területen, az ilyen szakértő véleménye egyenlő a nullával. Sajnos, több olyan cikktörlésre került sor a világhálóról, ami még behatóbban foglalkozott ezzel a témával. A jelenség észlelése óta a felszíni vizekben, talajban sokszorosára emelkedett az alumínium, cink, stroncium és a bárium jelenléte. Mindegyik anyag nagy veszélyt jelent az ember számára. Ezek az anyagok a szervezetbe kerülve nem ürülnek ki, hanem a szervezetben maradnak, és mérgező hatást váltanak ki.