Nézzük a csapadékot
Tudományos körök előre vetítik a „nagyobb mennyiségű eső, rövid idő alatt, kis helyen”. Erről már meg is bizonyosodhattunk jó néhány alkalommal. Sajnos hazánk belekerült abba helyzetbe, hogy egyre melegebb lesz szinte minden hónapban. Ez azzal jár, hogy elsivatagosodnak a területek. Már van is ilyen, mégpedig a Homokhátság. Hivatalosan is félsivatagos területként van bejegyezve. Bár annak ellenére, hogy időnként az éves csapadékösszeg igen kedvező, a problémát korábbról kell elindítani. Ugyanis van egy igen égető dolog, amire igen gyorsan megoldást kell találni. Ha időben visszamegyünk úgy 100 évvel, akkor azt láthatjuk, hogy a mezőgazdasági gazdálkodás egyik sarokköve az esővíz gyűjtése. Még a mai napig is tudok olyan helyeket mondani, ahol még ciszternák működnek. Ez egy kis víztároló. A lényeg ebben a mondatban van. Víztároló. Jelenleg a tapasztalat azt mutatja, hogy bár eső van, de sok esetben nem ott, ahol legjobban kellene. Illetve, ahogy jeleztem, rövid idő alatt, kis területen, nagy mennyiség hullik. Mi történik ebben az esetben? Egyszerűen az, hogy mivel a mezőgazdasági művelés cégek kezében van, így a nagyobb haszon kedvéért egyszerűen beszántanak minden kis területet. Koromnál fogva még én is láttam olyan művelést, hogy a parcellák között meghagytak egy csíkot, amin keresztül a csapadék szépen lefolyt a közeli patakba, majd onnan a víztárolókba. Itt aztán volt arra alkalom, amikor a nyári időszakban nem volt eső, akkor csatornákon keresztül elvezették a vizet a megfelelő helyre. Így meg tudták oldani, hogy nem maradtak víz nélkül a mezőgazdasági területek. Ezzel szemben ma már egyáltalán nem látni ezeket a csatornákat, mert, ahogy írtam, beszántották, illetve már az a csatorna sem létezik, amivel esetleg elvezetnék a vizet. Sokat túrázok az országban, és igen sok helyen látni még a régi csatornák nyomait. Beszakadva, eltömődve, gazosan, néhol már fa is növöget, sőt, az emberek jóvoltából sittet, háztartási hulladékokat, autógumikat is látni. Ahová ezek a csatornák eljutnak, ott ugyan vannak még igen nagy területek, ahol korábban befogadták a lehullott csapadékot, de ezeket is benőtte a gaz, illetve feltöltődött. Mi történik? A nagy esőzések alkalmával a hirtelen lezúduló eső lemossa a termőföldet, mert nincsenek árkok, így szabadon keres magának utat, és árvizeket okoz. A másik, hogy ezek a vizek nem szívódnak be a talajba, mert átfut rajta. Így a termőtalaj, ami megmarad, egyre szárazabb lesz. Ezt az egészet még megfejeli az, ami a diagramon látható, hogy egyre kevesebb azoknak a napoknak a száma, amikor eső hullik.
Van még elég sok tényező, amely befolyásolja az aszály egyre súlyosabb létezését. Az egyik ilyen az egyes földfelszíni képződmények fényvisszaverő képessége. Ebben az esetben a szántóföld, a csupasz talaj, a homok a lényeges. Ahogy látható, maximum 30%-át veri vissza a beérkező napsugárnak az adott talajforma, a többit elnyeli, ezáltal egyre inkább forrósodik, szárad. Ez akkor gyorsul fel még inkább, amikor már van olyan terület, amely sok napsugarat, és ezzel energiát nyel el. Ezeken a területeken a harmatképződés sem alakul ki, így fokozottan szárad a környezet. A másik tényező a párolgás. Nagyon fontos, hiszen a csapadék ebből alakul ki. A párolgás minden hőfokon megvalósul, de a hőmérséklet emelkedésével igen felgyorsul. A nagyobb párolgás nagyobb felhőket alakít ki, amiből aztán nagyobb viharok képződnek sok esővel. Csak hát, ahogy említettem, ez kis területre, rövid idő alatt, nagy mennyiséget jelent. Sajnos, az csapadék eloszlása sem kedvező hazánk területén. Van egy tengely, a dél-nyugat észak-kelet vonal, amely mentén nagyobb valószínűséggel alakulnak ki esők, mint máshol. Ez a földrajzi vonal kizárja az alföldi részekre történő eső hullását. A nagy termőterületek pedig itt vannak. Azt is látni kell, hogy bizony ez a tengely sem olyan biztos már. Egyre inkább kezd kaotikussá válni, hogy hol alakul ki valamilyen góc, amiből eső alakulhat ki. Mivel a bizonytalanság egyre nagyobb, így még inkább szükség lenne azokra a víztárolókra, amelyek régen működtek, és hatékonyan működtek.
A 2024-es évben 517,4 mm csapadék hullott. Ez 1,41 mm csapadékot jelent naponta. Ezt még azzal is szűkíteni kell, hogy mekkora területre jutott ez az eső. Azt kell mondani, hogy ebből a legkevesebb az alföldi részekre hullott. Egy személyes tapasztalat. Már 2014-ben volt olyan eset, amikor a kútból 20 perc alatt 3 métert esett a víz. Magyarul, sokan locsoltunk, és elfogyott a víz az adott rétegből. Ez mérhető volt, mert a csövön látható volt az eredeti, locsolás előtti vízszint. Azóta eltelt már 10 év. A gondok akkor kezdődtek, amikor a 2011-es évben igen kevés csapadék hullott. Ezzel párhuzamosan a hőmérséklet igen magasan maradt. 2012-től extrém hőmérsékleti maximumok voltak jelen a nyári időszakokban. Az extrém hőmérséklet a 35 Celsius fok feletti hőmérséklet. Márpedig ezt a hőfokot érzi mindenki, illetve minden. Ha legmagasabb értéket vesszük, /664mm/ akkor is csak 1,81 mm eső kerül egy négyzetméterre naponta. Bizonyára mindenki locsolta már a terményeit a kertben. A feltűntetett érték 1,81 mm egyenlő 1,81 liter vízzel. Hát ez nagyon kevés. Csak gondoljunk bele. Ez a vízmennyiség 1,81 mm vastag vízréteget alkotna egy szilárd felületen. Talán így jobban el lehet képzelni a mennyiséget. Viszont, a nagy hőmérséklet miatt a talaj egyre mélyebben kezdett el száradni. A száraz talajréteg nem szívja fel a hírtelen lezúduló esővizet. Úgy viselkedik, mint a zsír. Egyszerűen leszalad róla a víz, nem szívódik be a talaj mélyebb rétegeibe. Úgy is mondhatnánk, mint a régi öregek, sajnos magam is az vagyok már, hogy olyan jó „áztatós” eső kellene. Ez azt jelenti, hogy hosszan, egyenletesen esik az eső, van ideje leszivárogni a talaj mélyebb rétegeibe is. Ez ma már nem igen van. A villám árvizek, amelyek ma jellemzőek. Különben nagyon nagy mennyiségű vízről beszélünk. Ezt kellene összegyűjteni, mint régen tették. Úgy gondolom, utalva az idei évre, hogy a melegedés egyre inkább szárazzá, aszályossá teszi a termőföldeket. Ezért kellene sürgősen lépni abba az irányba, amely lehetővé tenné, hogy a természet adta vizeket minél hatékonyabban felhasználhassuk. Az éghajlat egyre melegebb lesz, és az öntözéses rendszert ki kell építeni, mert másképpen nem lesz semmilyen termény sem.
Úgy gondolom, hogy a lehullott mennyiséghez képest a hőmérséklet igencsak sok. Látható, hogy a 2011-es év után minden évben 35 Celsius fok felett volt a hőmérséklet maximuma. Hangsúlyozom, a maximum hőmérséklet azért fontos, mert ezt érezzük, illetve a talajt, a növényeket is ez a hőmérséklet éri. Ki lehet jelenteni, hogy az aszály növekedése folyamatos. Ehhez még két kedvezőtlen tényező társul. Ez nem más, mint a talajnedvesség tartalmának a jelentős csökkenése, illetve a növényzet párolgása. Mennyi vízre van szüksége a növényzetnek? Az általános „szabály” úgy szól, hogy napi 2,4-2,6 mm eső kellene. Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként 2,4-2,6 liter vízre lenne szüksége a növényzetnek. Hangsúlyozom, hogy ez igen becsült érték. A talajnak 30-40 centiméter mélyen nedvesnek kell lennie. Ez az ideális. Jelenleg hazánkban a talaj egy méter mélységben 25-30 százalék vizet tartalmaz. Ez nagyon kevés. Jelenleg 1,9 liter vizet kellene pótolni naponta a növényeknek. Csak gondoljunk bele, ez mennyi vizet jelent a termő területeken. A helyzet az, hogy öntözés nélkül az elkövetkezendő időkben nem lehet számítani semmilyen haszonnövény normális növekedéséhez. Ahogy említettem, még a párolgás egy fontos szempont. A növények általában 120-130 gramm vizet párologtatnak el óránként és négyzetméterenként. Ez 1,2-1,3 deciliter vizet jelent. Ez elég jelentős.
Foglaljuk össze. A lokális csapadék hullás, a növekvő hőmérséklet, a csökkenő talajvíz, a csapadék mennyisége, a növényzet párolgása van kihatással az aszályra. Ennek tükrében elmondhatjuk, hogy hazánkban kialakult az a helyzet, amikor arról beszélünk, hogy aszály van. Lásd: Tisza száradása, tavak kiszáradása, víztárolók jelentős vízszint csökkenése, a termények silányabb minősége, és mennyisége, stb. A megoldás: összegyűjteni a vizeket, gazdaságosabban felhasználni ezeket, a csatornarendszer újjáépítése, a már meglévő, és kialakításra váró víztárolók rendbetétele. Ezekkel talán meg lehet oldani az egyre aszályosabbá váló területek fenntartását. Ha ez nem valósul meg, hazánk sivatagosodása igen erős mértékben fel fog gyorsulni.
Jelenleg 4,3 millió hektár a szántó, gyümölcsös és szőlő területe. Ebből 119 183 hektárt öntöznek.
No comment.
