Hőmérsékleti változás

     Vajon milyen hőmérsékleti viszonyok alakulnak ki? Tehetjük fel a kérdést. Az utóbbi évek, sőt, lehet mondani évtizedekben is egyre inkább melegedett az idő. Ez nem csak a nyári hónapokra érvényes, hanem az egész évre. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy hét év azonos időszakában milyen hőmérséklet- változás lépett fel. Tettem mindezt azért, mert ugyan sok táblázat és leírás van, de mind viszonyít valamit valamihez. Például az 1901-től 1950-ig tartó időszak átlagát hasonlítják össze az 1980-tól 2010-ig tartó időszak átlagával. Ez nem igazán mutatja azokat az értékeket, amik konkrétan mérve voltak, azaz, egy adott időszak naponta mért értékeivel. Kicsit körülményes munka, mert minden nap hőmérsékletét meg kell nézni. Így minden év azonos időszakát, azaz, májust, júniust, júliust, augusztust, szeptembert meg kellett nézni minden napra, hogy mennyi volt a hőmérséklet.

    Sok adat szerepel sok helyen, többféle szemszögből nézve. Ezek valahol mind olyan értékeken alapulnak, amelyeknek hátterében mérések vannak. Az egyes torzulásokat az okozza, hogy egy bizonyos időtartamot, vagy annak átlagát hasonlítják össze egy másik időszak átlagával. Nem az átlagot éljük meg, hanem a napi időjárási viszonyokat. A hőséget, a hideget, a szelet, a csapadékot akkor érezzük, amikor benne vagyunk. A hőmérséklet változásnál maradva. Ki lehet, és ki is számolják a napi középhőmérsékletet. Ezzel nincs semmi baj. Viszont, amit érzünk, az a valós meleg. Ez az állapot hat mindenre. Az átlag lehet kellemes hőmérséklet, de nem azt érezzük. Az igaz, hogy folyamatosan emelkedik az átlaghőmérséklet is, de így, ebben a formában azt mondhatjuk, hogy a hőmérséklet kedvező, kellemes, amikor 22-24 Celsius fok van.  Az viszont már egy kissé kellemetlen, ha megnézzük azt, hogy milyen hőfokok alakultak ki a nyári hónapokban. Azt lehet mondani, hogy korábban is voltak hőségnapok. Ez tény. Az viszont már érdekesebb, hogy ebből hány nap volt hőségnap, illetve ahogy látható, azért a hőfokok is jelentősen emelkedtek.   

    Akkor beszélünk hőségnapról, amikor a hőmérséklet 30 Celsius fok fölé emelkedik.. Néhány nap után, már mindenki várja az enyhülést. Ebben a formában kell nézni, hiszen ezt éljük meg. Különösen érdekes az, amikor ezek a napok egymás után következnek. Ekkor beszélünk hőhullámról. A legkevesebb ilyen érték 6 nap. Ez 2000-ben volt. El lehet képzelni, amikor ennyi időn keresztül, még 33-35 Celsius fok is lehet tartósan. Sőt! Az éjszakai levegő sem hűl jelentősen.  A nappalok, mivel hosszabbak, így bőven van ideje átmelegíteni a lakásokat, házakat. Ezt az éjszaka folyamán visszaadja a környezetének, így a meleg még jobban érezhető. Azt lehet leszűrni, hogy egyre inkább tartunk egy olyan állapot felé, amikor a hőmérséklet érezhetően is kezd kellemetlenné válni. Ez kihat mindenre. Növekedik a légköri aszály, és növekedik a szárazföldi aszály is. A hőmérséklet változás egy kényes egyensúlyi helyzetet bont meg. A légkörben, a talajban, a vizekben elindulnak a változások, melyek ellen védekezni kell. 

Sok hír foglalkozik a melegedéssel. Eléggé összetett dologgal találjuk magunkat szemben, hiszen elég sok minden hatás együttese révén jön létre a légkör melegedése. Egy biztos. Napunk által szolgáltatott hőmennyiség eléggé tetemes. Az egy négyzetméterre eső energia hazánkban évente 1370 kWh. A hőmérséklet átlagszámítása nagyon fontos támpontot ad arra, hogy mekkora az emelkedés évek, évtizedek távlatában. Van ennél egy szerintem fontosabb mérce. Ez pedig a helyi hőmérsékleti értékek nyomon követése. Miért fontos ez? Azért, mert pontosan azok a hőmérsékleti értékek a lényegesek, amelyek az egyes napok folyamán kialakulnak. Megmagyarázom. Ha az átlagot vesszük, akkor egy viszonyítási alapot hasonlítunk össze. Valós érték ez is. Az igazi kérdés az, hogy egy adott időszak alatt mennyi a folyamatos, azaz, az egymást követő maximum hőmérsékleti napok száma. Ugyanis ezek a napok határozzák meg, hogy milyen konkrét hőmérsékleti viszonyokkal találkozunk. Ez viszont azt jelenti, hogy a folyamatos magas hőmérsékleti értékek nagyobb szárazságot okoznak. Átlag szerint rendben van minden, de a napi értékek szerint komoly problémát okoznak. Egyre inkább érezhető és mérhető, hogy egyre több hőségnap alakul ki nyaranta. Amikor több napon keresztül 30 Celsius fok felett van a hőmérséklet, nemcsak az emberek, hanem a növényzet is megsínyli a hőséget, még folyadék pótlás biztosítása mellett is. Hogy mennyire érzékenyek a növények, tapasztaltuk, hogy több növényfajt többször kellett elvetni. Ennek ellenére nem hozott termést. Túl meleg volt ezeknek a növényeknek. Nem lehet azt mondani, hogy ez helyi jellegű volt. Sok vidéken alakult ugyanígy a helyzet. Valószínűsíthető, az elkövetkezendő időszakokban a kultúrnövények erősen megsínylik a magasabb hőmérsékletet. Nem akarok senkit sem rémisztgetni, de valljuk be őszintén, egyre inkább megterhelő a magas hőmérséklet. A meleg napok száma, a hőség napok száma egyre emelkedik. Azt hiszem, nem kell sokat gondolkodni azon, hogy komoly változás állt be a melegedéssel kapcsolatban. Ez általános jelenség, a világ minden pontján érezhető, még a sarkvidékeken is. Nagyon szembetűnő a gleccserek visszahúzódása. Ez is a melegedésnek tudható be. Garmadával lehet találni olyan írásokat, melyek a hőmérsékleti tartományok különböző kimutatásait teszik közzé. Viszonyítási alapokat adnak meg bizonyos tartományok közé szorítva, illetve olyan viszonyítási alapokat követve, melyek egy adott időszak adatainak átlagát hasonlítják össze egy későbbi adatsorral. Magyarul: a viszonyítási alapok nem azt az értéket mutatják, amelyek a valósak, mármint a helyileg mért értékek. Ugyanis ezek olyan mértékű változást mutatnak, ami átlagolva van. Még világosabban. Egy napi átlag sohasem mutatja a tényleges hőmérsékleti viszonyokat. Vegyük észre, hogy ez a számolás kicsit megtévesztő. Azt, amit érzünk napközben, most pozitív hőmérsékleti tartományról beszélek, az a valós érzet. Azt éljük meg, azt éljük át. A környezet ezt veszi tudomásul. A maximum értékek is nagyobb figyelmet kellene, hogy kapjanak. Ez a hőérzet. Az áramfogyasztás, a vízfogyasztás, a talaj- nedvesség tartalmának csökkenése, a forróság érzet, a növényzet reagálása, az emberek egészségi állapota, stb. erre összpontosít. Ezt próbálja átvészelni. Ez történik napközben a hőség óráiban. Az átlag lehet igen kedvező, úgy 24-25 Celsius fok. Ehhez viszont már bőven 30 Celsius fok feletti nappali hőmérséklet társul. Ez már hőségnapnak számít. Minden élőlénynek a 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet kell elviselni, nem az átlag kedvező 24-25 Celsius fokot. Sok esetben előfordul, hogy ez több napon keresztül fennáll. Ez még jobban megterheli a szervezetet. Tehát a maximum hőmérséklet az, amire oda kell jobban figyelni. A szervezet tűrőképessége véges, ezért nagyon fontos, hogy kellő védelmet tudjunk biztosítani magunknak. Ezért is nagyon fontos az előrejelzésnek az a része, mely a nappali hőmérsékleti értékekre utal. Egy érdekes táblázat. Látni, hogy a 70-es év vége felé kezdett növekedni az átlaghőmérséklet. Bár így ránézésre, és a számokat nézve nem sok, az átlagot tekintve jelentős. Sajnos itt az átlagot tudom használni. Ez a globális értékeket mutatja.  

   A különbség 1920 óta, tehát 124 év alatt 3,41 Celsius fok. Azt lehetne hinni, hogy ez nem sok. Így valóban nem, ahogy a számokat olvassuk. De vajon miért lényeges, hogy ez az érték ne, vagy egyáltalán ne növekedjen tovább? Erre nagyon sok elmélet látott már napvilágot. Teljesen tiszta képet nem lehet alkotni. Van egy folyamat, amit nagyon sok helyről próbálnak magyarázni. Tény, hogy a hőmérsékleti tartományok emelkednek. Az 1,5, illetve 2 Celsius fokos hőmérséklet emelkedés az emberek által meghatározott küszöbérték. Tehát a viszonyítási alap is egy vélt szám. A Föld globális rendszere, és az abban zajló kölcsönhatások sokkal bonyolultabbak, mintsem vélt számok sokaságát használják fel modelleknek. Az biztos, hogy az ilyen számítások sok mindent előtérbe hoznak. Az a néhány tized Celsius fok, vagy a néhány centiméter tengerszint emelkedés hoz változásokat. Ez vitathatatlan, hiszen érezzük az egyes évszakok folyamán, illetve egyes partszakaszokat látva. Változás van. De mindig is volt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szerencsére a módosulóban lévő hőmérséklet nem hirtelenszerűen jelentkezik, így van lehetőség a változásokhoz igazodni. Az élővilág mindig is rugalmasan tudott alkalmazkodni az egyes helyzetekhez. Olyan különleges képességekkel rendelkezik az élővilág, amely egyszerűen bámulatos. Vélhetően most is az fog következni, illetve néhány esetben már be is következett, hogy mutációk jönnek létre, melyek már a változás okozta körülmények között élnek tovább. Igen, vannak olyan területek, ahol a változás sajnos drasztikus formában van jelen. Talán ez is része egy természetes kiválasztódásnak. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel, így elég nehéz olyan helyzetet elemezni, ami igen sok összetevőből áll, és nem tudni az igazi hatások összességének eredményét. A Földet ért fizikai változások, hőmérséklet, csapadék, szél, stb., együttes hatása igen bonyolult, akárcsak bármelyik élő szervezetre gyakorolt külső hatás. Nagyon sok kimutatás, tanulmány, elemzés, elmélet, stb. látott napvilágot. Egy nagyon fontos dolgot kell követni. Védeni kell Földünk éghajlatát, mert ezen él több mint nyolc milliárd ember. Egy Föld van, ami az otthonunk. Itt élünk, itt dolgozunk, itt éljük mindennapjainkat, évtizedek, évszázadok, évezredek óta. A változás elengedhetetlen. Sajnos, a változást az ember okozza. Van egy nagy lehetőség az emberiség kezében. A tudás. Ezzel a lehetőséggel kell korrigálni a hibákat, hogy szép világot éljünk minden nap.

Így a végére még valami. Ha valaki figyelemmel kíséri ezeket a híradásokat, és a megjelenő rengeteg írást, akkor láthatja, hogy őrült számszerű eltérések mutatkoznak az egyes szerzők tollából. A témánál maradva csak két ilyen érték.

Extrém hőség: extrém hőségnek kitett globális népesség ötévente legalább egyszer 1,5 Celsius fokos hőmérséklet emelkedés esetén 14%, 2 Celsius fok emelkedés esetén 37%.

Tengerszint emelkedés: tengerszint emelkedés 2100-ig, 1,5 Celsius fok hőmérséklet emelkedés mellett 0,40 méter, 2 Celsius fok hőmérséklet emelkedés mellett 0,46 méter.

Forrás: WRI

A korábban becsültnél nagyobb mértékben, akár 1,32 méterrel is emelkedhet a világtengerek szintje 2100-ig

Forrás: National Geographic 2019.02.04. MTI

Itt a valaha volt legpontosabb mérés a tengerszint-emelkedésről

Évente 2,2 milliméterrel emelkedik a tengerszint az Északi-sarkvidék térségében - derítette ki egy német-dán kutatócsoport műholdas mérések alapján. Az óceánok vízszintje általánosan emelkedik a klímaváltozás hatására, regionális szinten azonban szélsőséges különbségek tapasztalhatók. Az Északi-sarkvidéken a vízszint átlagosan 2,2 milliméterrel emelkedik évente...

Forrás: Portfolio

A 2,2 milliméter 2100-ig 17,6 centiméter.

Mint látható az eltérések nagyon különbözőek. Sőt! Közel egy méter különbség. Ez nagyon sok. Ehhez csak annyit: különböző elméletek szerint különböző az eredmény. Sajnos ez nem a valóság. Mi az igazság? Ezt nem tudni. Egy biztos: óvjuk lakhelyünket, a Földet.

Hazánk átlaghőmérséklet emelkedése 2024-ben 2,2 Celsius fok volt