A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től

Személyes vélemény: a változás következményei már 2030-tól várhatóak, sőt…

Észak-Amerika: A Nagy Tavak süllyedő vízfelszíne

                            korlátozott mezőgazdaság a síkságokon

                           veszélyeztetett ökoszisztémák: láp, tundra

                           gyakoribb szélsőséges időjárás

                           a biológiai sokszínűség visszaesése

                           fertőzéses megbetegedések növekedése

Latin-Amerika:  árvizek, trópusi forgószelek

                           veszélyeztetett ökoszisztémák: mangróveerdők

                           gyakoribb szélsőséges időjárás

                           a biológiai sokszínűség visszaesése

                           fertőzéses megbetegedések növekedése

                           vízkészletek csökkenése

                           mezőgazdasági erőforrások csökkenése

Európa:              gyakori esőzések északon, délen pedig szárazság

                           a gleccserek olvadása

                           a télisport-turizmus visszaesése

                          vízkészletek csökkenése

                          a biológiai sokszínűség visszaesése

                          gyakoribb szélsőséges időjárás

                          a gleccserek olvadása

Ázsia:                az emelkedő tengerszint miatt emberek millióinak vándorlása

                          veszélyeztetett ökoszisztémák: mangróveerdők, korallzátonyok

                          gyakoribb szélsőséges időjárás

                          a biológiai sokszínűség visszaesése

                          fertőzéses megbetegedések növekedése

                          vízkészletek csökkenése

Afrika:             elsivatagosodás

                        éhinség

                        árvízek és erózióveszély a tengerparti területeken

                        csekély esély a fejlődésre

                        gyakoribb szélsőséges időjárás

                        a biológiai sokszínűség visszaesése

                        fertőzéses megbetegedések növekedése

                        vízkészletek csökkenése

                        mezőgazdasági erőforrások csökkenése

Ausztrália:      aszály

                       veszélyeztetett ökoszisztémák: korallzátonyok, ausztrál hegytömbök

                       a biológiai sokszínűség visszaesése

                       vízkészletek csökkenése

                       gyakoribb szélsőséges időjárás

Sarki területek: az Északi-sarkon a jégtakaró visszahúzódása

                          a halászati területek megváltozása

                          a gleccserek olvadása

Forrás: DPA

      Minden tétel a mai nap is jelen van már. Hangsúlyozom, minden nap, és minden tétel. Különös figyelmet érdemel „a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése, vízkészletek csökkenése”. Van egy sokadik érdekes tényező, ez pedig a népesség szaporulat. Itt is hallani különböző elméleteket, riogatásokat, hogy hol tart ma a Föld órája, hol tart ma a Föld élhetőségének határa, stb. Tudomásul kellene venni. Nem rémisztgetni kellene az embereket, hanem korrekt tájékoztatást adni mindenről, és akkor nem lenne ilyen kaotikus állapot, illetve tisztán látnának az emberek is. Nagyon sok mindent másképpen magyaráznak, nem véletlen. Ezek is érdekek mentén haladnak. Ha a Föld úgymond tönkre megy, akkor minden és mindenki. Nincs kivétel. Vagy már másban is gondolkodnak emberek? Na, ez a kérdés is külön fejezetet érdemelne. Maradjunk a népességnél. Eddig 108 milliárd ember élt a Földön, és jelenleg 8,01 milliárd főt számlál a Föld lakossága. Ebből a hatalmas számból óhatatlanul is következik bizonyos változások feltűnése. Több élelmiszer fogyasztás, több hulladék, nagyobb energiaigény, stb. A változás globális értékű. Ez is hozzájárul bizonyos változásokhoz, ami jelenleg történik. Említettem, és most ideértünk, hogy kis hazánkban vajon mennyire érzékeljük a változásokat. Mert érzékeljük, az biztos. Bár globálisan a Föld hőmérséklete szinte alig változott, hazánk időjárása melegedett. Itt érdemes egy kicsit megállni. A különböző éghajlati övek mentén jelentősebben változhatnak az időjárási viszonyok, mint globálisan, azaz, az egész Földre viszonyítva. Ennek sok oka van. Maradjunk most hazánkra vonatkozó adatoknál. Nézzük, hogy mennyi volt az átlaghőmérséklet két adott évben, 1960 és 2024-ben, 64 év elteltével. 1960-ban hazánk hőmérsékleti éves átlaga 11,2 Celsius fok, 2024-ben 12,91 Celsius fok. Emelkedés: 1,71 Celsius fok. Viszont. Az elmúlt 13 év középhőmérsékleti adatai alapján az emelkedés 1,64 Celsius fok. Ez már 0,14 Celsius fokkal magasabb az elvárt és hangoztatott 1,5 Celsius foktól, amit nem szabadna átlépni. Bár az emelkedés számszerűen nem tűnik soknak, mégis igen nagy változásokat okoz.

A középérték 2012 és 2024 között

    A lényeg az, hogy a jelenlegi adatok alapján a Föld hőmérséklete nem annyival emelkedik, mint amennyiről szó van. A forrásadat szerint /lásd: IPCC/ 1905, és 1990 között 0,71 Celsius fokkal emelkedett a levegő föld közeli átlaghőmérséklete. Szintén a forrásadat szerint /IPCC/ 1990 és 2100 között 1,1-6,4 Celsius fok között fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Az ilyen előrejelzések pontossága eléggé vitatott, bár a híradások ezekről szólnak. A korábban mért adatok szerint ez, ha a 6,4 Celsius fokot vesszük, akkor 8,6-szeres emelkedésről beszélünk. Ez nagyon sok. Sajnos az összehasonlítási adatok kaotikusak, nem egyértelműek. Érdemes megemlíteni egy személyes tapasztalatot. A 70-es évek környékén egyáltalán nem volt jellemző a harminc fok fölötti hőmérsékleti tartomány. A folyók, tavak mégis kellő hőfokra tudtak felmelegedni. Hogy miért? Mert a hőmérsékletekben folyamatosság volt. Egyenletesen emelkedett, és nem voltak jelentős hőingadozások, tehát a talaj és a vizek is egyenletesen tudtak melegedni. A napsugárzás erőssége nem volt annyira erős, mint manapság. Biztos sokan tapasztalták, hogy vannak olyan napok, mikor azt mondjuk, hogy éget a nap. Régen erre szinte nem volt példa. A bevezető grafikonon nagyon jól látszik egy erőteljes hőmérséklet növekedés. Bár plusz 1,64 Celsius fokos átlagról van szó, ez nem kevés. Érezhetjük, tapasztalhatjuk, hogy sokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek, sok esetben folyamatosan. Hőségriadó, sőt mostanában már az éjszakai hőmérsékletek is jelentősen emelkedtek. Ennek több kedvezőtlen hatása is van. Sajnos ezeket nem tudjuk kivédeni, csak helyi jellegű dolgokkal. Légkondicionáló, ventillátor. Igen sok helyen jelentkeznek problémák. Túl sok időt nem szeretnék ezzel a témakörrel foglalkozni, még csak annyit: mindenki megtapasztalta már, hogy mit jelent, ha emelkedik a hőmérséklet. Tudom, akik már ebben az időszakban születtek, azoknak ez a természetes. Sajnos az már nem lesz természetes, hogy egyes dolgok már nem úgy lesznek elérhetőek, mint korábban. A mai fiatalok nem vesznek tudomást erről a jelenségről, pedig kellene. Sokkal erőteljesebben kellene hangsúlyozni nekik a hőmérséklet emelkedéssel járó negatív dolgokat. Tudomásul kell venni, hogy a változás itt van, benne élünk. Még valami érdekes. Jelentősen megnőtt hőségnapok száma, és a hőhullámos napok száma.

        Azt hiszem, az diagram önmagáért beszél. Nagyon valószínű, hogy egyre inkább részesei leszünk ezeknek az időjárási tényezőknek. Az egyes hőmérsékleti régiók határvonalait át kell rajzolni. Az ábrákhoz nem szeretnék semmit hozzáfűzni. Érdemes egy kicsit elidőzni mellette, és elemezni, mert ilyenek várhatók az elkövetkezendő időszakokban. Ez nem riogatás, hanem mért értékek alapján felállított tények. A mérés a legvalósabb dolog, /persze, nem a torz mérőeszközökkel/ hiszen konkrét adatokat rögzítünk, és hasonlítunk össze. Ez fontos része minden egyes információnak, mert ezzel lehetünk hitelesek. Oda kell figyelni ezekre. Megnőttek a hőhullámos időszakok. Ez főleg a közép-magyarországi, ezen belül a dél-alföldi régiót érinti. Ezeken a helyeken a hőhullámos napok száma túllépi a 14 napot. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan egymást követő napokban van 30 Celsius fok feletti hőmérséklet. Még egy érdekes adat. Ma már beszélhetünk extrém hőségről is. Ez akkor áll elő, amikor a hőmérséklet 35 Celsius fok fölé emelkedik.

A 2024-es évben, 47 olyan nap volt, amikor az említett, azaz, 35 Celsius fok feletti értéket mérték, az ország valamelyik mérőállomásán.