Az aszály súlyossága

     Sajnos itt van egy igazán nagy probléma. Ez a szó szerepel a címben. Aszály. Eddig biztos nagyon sokan el nem hitték volna néhány évvel ezelőtt, hogy ilyen be fog következni. Igen, bekövetkezett. A helyzet az, hogy szinte az egész világon. A víz kezd hiánycikk lenni. Ennek a jelei már azért elég korán jelentkeztek, de senki nem hitte el, hogy ez lesz. Egy személyes furcsaság. Ismerik a buborékos vizet? Na, nem ami a palackokban van, hanem a felszín alatti vizek egyik érdekes tulajdonsága. Én magam is egy szakembertől tudtam meg, amikor vizes dolgokról beszélgettünk. Ez az állapot akkor jelentkezik, amikor a mélyben lévő vízerekben megjelenik a levegő. Ez viszont akkor alakul ki, amikor kevés a csapadék. Ez most bekövetkezett. Egy 44 méter mély kútról van szó, ahonnan már csak ilyen formában lehet kinyerni a vizet. Ez úgy jelentkezik, hogy „köpköd” a tömlő vége. Elnézést a kifejezésért. Így talán érthetőbb. Nem keverendő össze az esetleges nyomás különbségek okozta jelenséggel. Jelenleg itt tartunk. A víz egyre kevesebb, sőt, az iható víz még kevesebb. Nem olyan régen jelent meg egy cikk, mely azt taglalja, hogy már az esővíz is szennyezett. Tudom, vannak túlkapások, szerencse a tudatlan újságíróknak. De maradjunk a tényeknél.

Mostanában többen beszéltek róla, hozzáteszem szakemberek, hogy igen időszerű lenne azokat a víztározókat megkeresni és felújítani, amelyek korábban tökéletesen működtek, és biztosították a termőföldek öntözését. Természetesen ezekhez a tározókhoz csatornarendszerek is tartoznak, melyeket szintén rendbe kellene tenni, hogy a víz a megfelelő helyre jusson el. Ezek nélkül az Alföldön, de mondhatni azt, hogy hazánkban a jövőt illetően csakis öntözéses módszerrel lehet mezőgazdasági termesztést folytatni. Ez már több ezer ember megélhetését veszélyezteti, sőt, a termények kiesése is nagyon nagy gond. Nem majd, most kell lépni. Nagyon úgy néz ki, hogy a természet nem fogja megoldani ezt a kérdést. Nem is tudja, hiszen az ember tett róla, hogy ilyen éghajlati viszonyok alakuljanak ki. A természetben minden összefügg mindennel, és egyáltalán nem látni, azonkívül, hogy szárazság és aszály alakult ki, hogy hova vezet ez a változás. Itt az ideje a cselekvésre. Ma már, most már a szólamok nem érnek semmit. A tetteknek kell előtérbe kerülni, amíg nem késő, ha még nem késő. Jelenleg 50-80mm-nyi csapadék hiányzik a talajból országszerte. Ez annyit jelent, hogy négyzetméterenként 50-80 liter. Szerintem ahhoz, hogy minden visszaálljon egy normális értékre, tehát a talajnedvesség, a talajvízszint, a folyók, tavak vízállása, a vízgyűjtő helyek feltöltöttsége, ahhoz 140-180 mm-nyi csapadék kellene. 

Aszály, vízszintcsökkenés

    Hát igen. Eljött az az idő is, amikor lassan már napi téma a csapadék hiánya, az aszály jelző használata. Azt kell mondanunk, hogy hazánk földrajzi fekvése elősegíti azt, hogy melegebb és szárazabb legyen az éghajlat. Ha egy kicsit visszatekintünk, akkor beláthatjuk, hogy valóban nemcsak a mért értékek szerint, hanem a tapasztalatok szerint is igen jelentős változás állt be hazánk területén. Melegebbek a nyarak, az őszi időszak is melegebb, kevesebb a csapadék, nincs hó, a fagyok elmaradnak, a tavasz kezdete kitolódik, erőteljes tavaszi fagyok, nincs rendes évszak átmenet, az esők lokálisan, kis idő alatt, nagy mennyiség a jellemző, nagyobb szelek, erősebb viharok, sokkal sűrűbb jégverések, hirtelen kialakuló hőmérséklet emelkedés. Csak néhány a változásokból. A hőmérséklet a felelős mindenért. A hőmérséklet emelkedésért pedig az ember. Ez a mondat egy külön fejezetet érdemel. A hőmérséklet emelkedésével elég sok minden megváltozik. A legszembetűnőbb, hogy elindul egy száraz időszak. Hőhullámok tarkítják az amúgy is meleg nyarakat. Ezzel szinte párhuzamosan a csapadék is visszaszorul, illetve úgy alakul, hogy éppen azokon a helyeken esik jóval kevesebb, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Az alföldi területek, illetve a nagy termővidékek, szántók nem kapnak elegendő esőt. Elindul a szárazság, az aszály. Azt ki lehet jelenteni, hogy ez egy folyamat. Az évek alatt kimutatható csapadékhiány okozza az aszályt.  

    Sajnos, az is észrevehető, hogy a csapadék hiánya előidézi a tavak, folyók vízhozamának csökkenését is. A várható előrejelzések szerint erőteljesen apadni fognak a folyók, jóval kevesebb lesz a vízhozam, illetve a vízgyűjtő területek is kiszáradással fenyegetnek. Ez nagy baj. A talajnedvesség eltűnése egy előjel arra nézve, hogy az aszály jelen van. Szintén az alföldi területeket említem, de ez jellemző hazánk egész területére, hogy erőteljesen csökken a talajvíz magassága. A korábbiakhoz képest jó néhány méterrel alacsonyabb a talajvízszint. Sőt! Vannak helyek, ahol ez az érték eléri a 6-8 métert is. Mivel csökken a csapadék mennyisége a vízgyűjtő területeken is, ezért a folyók vízszintje is csökken. Csak emlékezzünk vissza, hogy néhány évvel ezelőtt a Dunán korlátozták a teherhajó forgalmat az alacsony vízállás miatt. Magam is láttam hatalmas homokpadokat kibukkanni a mederből. Érdemes elidőzni egy kicsit a diagramon. A korábbi időszak csapadékhiányos évei, lásd 2011-2018-as éveket, meghatározták a mostani vízhiányos állapotot.

    Egyre sűrűbben elő fog fordulni, hogy nagyobb folyóink vízszintje csökkenni fog. Ez azzal is jár, hogy kevesebb a vízhozam, amely kihat az öntözésre és a vízellátásra, a vízkivételi helyekre. Ide kell sorolni a kisebb folyókat, patakokat is, mivel ezek látják, látnák el vízzel a nagy folyókat. A hőmérséklet emelkedik, a párolgás erőteljes, csapadék nincs. Ebből egyenesen következik az aszály kialakulása. Az aszályból fakadóan csökken a talajvízszint, a talajnedvesség, a párásodás, a légköri nedvesség, stb.

Aszály

    Úgy gondolom, hogy az a szó, hogy aszály, egyre inkább beépül az emberek tudatába. Ez a jelenség az egész világon fellelhető. A furcsaság az, hogy annak ellenére, hogy hihetetlen mennyiségű csapadék hullik le, mégis aszály, szárazság van. Vajon mi ennek az oka? Az ok, hogy kis területen, rövid idő alatt, nagy mennyiségű eső esik. Ez az oka annak, hogy hatalmas árvizek alakulnak ki egyes helyeken. A lerohanó víz nem képes beszívódni a talajba, így annak egyáltalán nem növeli a nedvesség tartalmát, így aszály alakul ki. Mondanom sem kell, hogy a szárazság kiváltója a melegedés, a hőmérséklet emelkedése. Ma már ott tartunk, hogy igen sok hely van, ahol már a talajnedvesség tartalma sem éri el a megfelelő értékeket. A vízhiány egyre súlyosabb. A hőmérséklet emelkedőben, a csapadék mennyisége csökkenőben van. Talán a számok nem mutatnak nagy eltérést, de a természetben ez nagyon nagy változás. Mivel a természetben minden összefügg mindennel, így mindennek egy bizonyos határon belül kell lenni ahhoz, hogy megfelelően működjön. Ez az állapot van éppen borulóban. Sőt! Ezen a ponton már túl vagyunk. Oly annyira, hogy hazánk alföldi részén már erősen érezhető a hatás.

    Ennek egyik jele, hogy eltűnt a talajvíz, abból a rétegből, ahol normális körülmények között lennie kellene. Ez korábban úgy 1,80-2,50 méter, most ez az érték 6-8 méter. A csapadék mennyiségének aránylag egyenletesnek kellene lennie. Nyilván a nyugati területeken több, de a legfontosabb területen, az Alföldön is megfelelő mennyiség kellene, egyenletes elosztásban. Ez borult föl. Ennek hatása az aszály. Ez még jobban jellemző a nyári hónapokra. Úgy a 90-es évek közepétől elindult egy folyamat, mely a talajnedvesség tartalmát apasztotta. A több éven át tartó csapadékhiány kihatott arra, hogy a talaj egyre inkább vízszegénnyé vált. Ez a mai napig is tart. 

A nagy baj az, hogy tartani is fog. Sajnos, azok az esőzónák, melyek nyugatról érkeznek, egyre inkább a dél-nyugat, észak-keleti irányt követik. Nem véletlen, hogy egyre több, és hevesebb viharok alakulnak ki ebben a zónában. Az is tapasztalható, hogy rövid idő alatt, kis területen, nagy mennyiségű eső hullik. Ez több szempontból nem jó, hiszen a talajnak nincs ideje beszívni az eső mennyiséget. A többlet egyszerűen leszalad a domboldalakon, áradást okozva. A másik, hogy nincsenek vízgyűjtők, melyekben tárolni lehetne a többlet vizet. A harmadik, hogy éppen a nagy szántó területek esnek ki a csapadékból, és ez nem más, mint az Alföld.

Érdemes néhány pillantást vetni a diagramra. A csapadékos napok száma is csökkenőben van, valamint az eső mennyisége is. 

Csapadékhiány, aszály, szárazság

    Talán lehetne azt mondani, hogy már megint olyan téma, amivel igen sokat foglalkoznak. A helyzet az, hogy még mindig nem eléggé. Ugyanis éppen olyan irányt mutatnak a címben szereplő szavak, melyek az emberiség elkövetkezendő időszakában egyre nagyobb jelentőséggel fognak bírni. Látható a nagyvilágban, és sajnos már tapasztalható hazánkban is, hogy a csapadék tekintetében is igen jelentős szélsőségek alakultak ki. Gondolok arra, hogy az eső sok esetben nem ott hullik, ahol éppen kellene. Hogy alakul ez? Ha egy kicsit visszagondolunk az elmúlt évekre, akkor látható, hogy az egyes viharzónák hazánkban a dél-nyugat, észak-kelet földrajzi tengelyt követi. Itt alakulnak ki komoly, nagyon komoly szelek, nagy mennyiségű eső. Miért baj ez, hiszen kell a csapadék. Igen ez valóban így van, de ha megnézzük, akkor kis területre, rövid idő alatt, nagy mennyiségű eső hullik. Ez nem jó. Pontosan azon a helyen, helyeken nincs megfelelő csapadék mennyiség, ahol a mezőgazdasági termények döntő hányadát próbálják megtermelni. Talajnedvesség alatt azt a vízmennyiséget értjük, ami a talaj telítetlen részében helyezkedik el. A felszín és a talajvíz szintje között. Mérése nagyon nehézkes és időigényes. De valójában mit jelent konkrétan? Azt jelenti, hogyha 100 gramm talajban 10 gramm víz van, akkor 10%-os talajnedvességről beszélünk. A csapadék mérésénél 1mm eső 1 liter vizet jelent négyzetméterenként. Még konkrétabban, akkor beszélünk ideális talajnedvességről, amikor egy köbméter talajban 230-240 liter víz található. Mivel a talaj nem egységes szerkezetű, így más és más tulajdonságokkal rendelkeznek. Homok, agyagos, löszös, stb. Mindegyiknek más a vízáteresztő, vízmegtartó képessége. A talaj nem tömör, hanem laza szerkezetű, magyarul a talajban levegő is található. Fontos a könnyű szerkezetes talaj, mert ebben tud a csapadék megfelelő módon eloszlani, ami elősegíti a talajnedvesség ideális kialakulását. Úgy gondolom, hogy az egész dolog leglényegesebb részét is meg kell említeni. Ez nem más, mint maga az eső, amely biztosítaná a megfelelő talajnedvességet is. 

    A diagramon látható, hogy miképpen alakult a csapadék, és a csapadékos napok száma az elmúlt 60 évben. Az értékek között nincs nagy számszerű eltérés, de mégis igen jelentős a gyakorlati hatása. Hazánk területe szárad. Egyre kevesebb eső hullik. Biztos sokan felemlítenék, hogy „mekkora esők estek sok esetben.” Ez így igaz. Viszont azt is meg kell nézni, hogy milyen területi eloszlásban. Ugyanis az elmúlt évek esőzései lokális rendszerűek voltak. Ez azt jelenti, hogy kis területre rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullott. Ennek az a rossz oldala, hogy a nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló eső árvizeket okoz, illetve teljesen felesleges helyekre folyik el, ahol nincs hasznosítva. Pedig hazánk területén nem tud a mélyebb fekvésű területeken összegyűlni, mert elvezetjük, és esély sincs arra, hogy beszivárogjon a talajba, akkor a csapadékos időszakok nedvességtöbblete nem tudja kiegyenlíteni a száraz időszakokban bekövetkező vízhiányt. Ez a felszín alatti vizek szintjének süllyedéséhez is hozzájárul, az öntöző kutak egyre többször kiapadhatnak. Hazánkban több mint 42 000 km csatornarendszer vezeti el a károsnak tartott belvizet. /a csatornák legtöbbje gondozatlan, sőt sok patak medre szintén. Ez azt jelenti, ha lenne csapadék, az sem tudna bennük folyni, és nem érnének céljukhoz/ Pedig az értékes csapadék egyre ritkábban érkezik a földekre. Az esővizet nem elvezetni, hanem tárolni kellene arra az időre, amikor kevés csapadék hullik. Márpedig ez egyre gyakrabban előfordul, illetve ahol jelentős mennyiség hullik, a csatornákon keresztül a megfelelő helyekre kellene eljuttatni. Nem kis feladat igaz. De ha belegondolunk, akkor olcsóbb, mint az immár évente jelentkező aszálykár, nem beszélve a termények drágulásáról. Az egyik megoldás: a felesleges vizek csatornákon keresztüli elvezetése a rászorult helyekre, illetve víztárolók kialakítása. Sok olyan felszíni alakzat van hazánkban, amely lehetővé tenné a természetes víztárolók kialakítását. Az elkövetkezendő időszakok az aszályról fognak szólni. Fel kellene készülni rá.  

       Ez még inkább fontos lehet, mert a mezőgazdasági termőterületek szűkülnek. Az öntözéses termelés kikerülhetetlen. Hazánk területe melegedni fog, sőt, már most is elég meleg ahhoz, hogy szárazság alakuljon ki. 60 év alatt a talajvízszint 3 méterrel csökkent, és ez átlag. Ez nagyon sok. Jelenleg az Alföld egyes részein már van olyan hely, ahol a 6-8 méteres talajvízszint csökkenés mérhető. Ez a rétegvíz biztosítaná a talaj megfelelő nedvességtartalmát. Az ideális olyan 0,23-0,24m³/m³. Ezzel szemben vannak területek ahol ez az érték 0,139m³/m³.

    A víz nagy kincs. Nélküle nincs élet. Igencsak ideje lenne sokkal komolyabban foglalkozni a vízkérdéssel addig, amíg lehet, és lehetőség van rá. Az élelmiszereinket akkor lehet hatékonyan termelni, ha megvan az ideális feltétel a növények számára. A meleg időszakok egyre sűrűbbek lesznek, a csapadék egyre kiszámíthatatlanabb. A szélsőségek megjelentek, és nem lehet elkerülni a szárazság egyre nagyobb mértékű kiterjedését. Egy megoldás van. Az öntözéses gazdálkodás.