Sav a levegőben, ólom a vízben

     Iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy más, és más pH értékek léteznek. Mi az a pH érték? A pH érték megmutatja, hogy egy adott folyadék mennyire savas, mennyire lúgos, és melyik tartománya semleges. A tiszta víz pH értéke 7, ennél kisebb pH –érték savasságot, nagyobb pH-érték lúgosságot jelent. Ennyi elég ahhoz, hogy tudjuk, mit jelent az, amikor azt mondjuk, hogy savas eső esett. Mindkét folyadék szélsőséges jellemzője nem jó. Hogy még közelebbit mondjak a savas eső jellegéről, még egy érdekesség. Az emberi gyomor pH-értéke, azaz savassága, gyomorsava 1,0-1,5. Viszonyítási alap: az akkumulátornak, a pH-értéke 1. Mi a savas eső? Olyan eső, mely savasabb a rendes esőnél, azaz, pH-értéke kisebb, mint 7. A savas esőt a légkörbe kerülő kén-dioxid okozza, a gyengébb hatást a szén-dioxidból létrejövő szénsav okozza. A nagy baj az, hogy a légkörben jelen lévő kénsav és a salétromsav 2,4 pH-értékű is lehet. Ez az esőfajta az erdőkre és a vizek halállományára is veszélyes. Hogy még jobban érzékeltessem a savas esők káros hatását, biztos mindenki látott már köztéri szobrot kissé érdekes külsővel. Ez is a savas eső romboló hatása miatt van. Szoros összefüggés van a káros anyag kibocsátás és a savas esők között, hiszen a légkörbe kerülő égéstermékek reakcióba lépnek a levegőben található vízgőzzel, és ezáltal kialakul a savas eső.

    A táblázatból látni, hogy gyomrunk savtartalma igen tömény. Olyan értéken mozog, mint az autó akkumulátora. Hát nem semmi. Első olvasatra talán furcsának tűnik, de szoros összefüggés van a légszennyezés és a savas eső között. Vajon hogyan?  Egyszerűen úgy, hogy a légkörbe kerülő szén-monoxid és kén-dioxid által keletkezett savas vegyületek eső formájában esnek a földre. A szén-monoxid esetében szénsav, kén-dioxid esetében kénessav keletkezik. Honnan kerül a légkörbe ez az anyag? Erőművekből, gyárakból, járművekből, vulkánkitörésekből. A savas esők az erdőségekben, tavakban és folyókban egyaránt kárt okoznak. Annak ellenére, hogy a tavak, azaz, a természet próbálja helyreállítani az egyensúlyt, az állandó légszennyezettség miatt a tavak öngyógyítása gátolva van. Ebből következik, ha megszűnne a légszennyezés, akkor a tavak kémiai egyensúlya helyreállna. Van még egy érdekes dolog. A tavak halállománya nem azért pusztult ki, mert savasodás lépett fel, hanem azért, mert a halaknak nem volt mit enniük. Ugyanis a savas víz kipusztította a halak táplálékát. Ebből is látható, hogy a természet mennyire törekszik arra, hogy tökéletesen működjön. Ez viszont nem lehetséges a folyamatos szennyezés miatt. Sajnos ez a jelenség már közel 60 éve porondon van. Ugyanis a 70-es években már megkezdődtek a savas esővel foglalkozó kutatások. Miért veszélyes még a savas eső? A savas esők hatására nemcsak az érzékeny erdőségek fái és a tavak apró élővilága szenved károkat, hanem a talajba beszivárgó csapadék hatására a talajból kioldódnak a nehézfémek /ólom, higany/, ezáltal bejutnak a talajvízbe, tavakba, folyókba, ezáltal mérgezik az ott élő élővilágot. Az emberek által fogyasztott élelmiszerekbe is belekerülnek. Mivel a sav maró hatású, így minden olyan tárgyban kárt tesz, amit elér, és ami a szabadban van. Itt is látható, hogy a természetben mennyire fontos az egyensúly, mert minden összefügg mindennel. Az öngyógyítás a természet sajátossága, de ha állandó és folyamatos a szennyezés, nem tudja magát „gyógyítani”.

A téli időszak alkalmával, jóval több olyan anyag kerül a levegőbe, amelyekből savas eső hullhat. Ez hihetetlen károkat okoz a talajban, a növényzetben, a házakban, és mindenben, amik a szabad ég alatt vannak. Ezeknek jeleit sok helyen már lehet látni. Van még valami, ami igen sok embert érint. Ez nem más, mint az ólom.  

Az ólom elég veszélyes anyag. A szervezetbe jutva kiszorít minden más fontos elemet, úgymint vas, cink, kalcium, stb. Ekkor beszélünk ólommérgezésről. Hol alkalmazzák az ólmot? Megvéd a radioaktív sugárzástól, forrasztófémeknél, régen vízvezeték csöveket gyártottak belőle, a nyomdaipar sokáig használta, adalékanyagként a benzinben is jelen volt, templomokban ablakólommal illesztették össze az üvegeket, díszes ólomüveg gyártás. A végére hagytam a horgászok, vadászok és a hadsereg által használt ólom mennyiséget. Talán a legfontosabb, hogy a lőszerek gyártásánál is alkalmazzák. Ami most érdekes lehet, az a talajokban és élővizekben található ólom. Hogy került oda? Ha kicsit visszamegyünk időben úgy a 1940-es évekig, akkor rögtön egy hatalmas felhasználási területet lehet említeni. A háború alatt egész Európát elárasztották a lőszerek. Azokon a helyeken, ahol hetekre, hónapokra megrekedt a front, ott nagyobb mennyiség került a földbe. A lövedékek nem válogattak. Becsapódtak a talajba, illetve a vizekbe is. El lehet képzelni, mekkora mennyiséget használtak el. Ezek még a mai napig is ott vannak. Aztán a honvédség által létrehozott lőtereken évtizedekig voltak lövészetek. Ez szintén nagy terület, ahol nagyobb mennyiség halmozódott fel. Jó néhány tíz lőtér van hazánkban. Ezek közül van olyan, amelyik ivóvízbázis közelében van. Igaz, az 1990-es évektől ezek a lövészetek megszűntek. Ami tovább is problémát jelent még a mai napig is, a vadászok által használt lőszerek, illetve a horgászok által használt különböző nehezékek. Első ránézésre nem nagy mennyiség, de sok van belőle. Az erdők, tavak, folyók állandó szennyezője a mai napig is az ólom. Hogy mennyire veszélyes, mi sem bizonyítja jobban, mint amikor a Notre-Dame leégett, és ezt követően kimutatták az ólomszennyezést. Az ólom az ablakokból került oda. A mai napig is vannak ólommal szennyezett csapvizet fogyasztók. Még az 1970-es évek után is használtak ólomcsövet a vezetékes vizek bekötésénél. Azokat ki tudja mikor cserélték ki. Hogy számokkal is szolgáljak: 2700 ivóvízminta közül eddig több mint 500 esetben találtak ólomszennyezést. Ezeket az értékeket az 1945 előtt épült lakásoknál mutatták ki. Aztán meglepődve olvastam egy vízügyi szolgáltató szakember véleményét. Idézem: ”a hosszú évtizedek során a csövek belső falára rakódott vízkő ki is zárja az ólomszennyezést”. Forrás: infostart

    Most akkor, hogy is van ez? Az ólomszennyezést éppen ezeknél a csöveknél mutatták ki. Sőt! Szintén szakember javasolta, hogy mielőtt csapvizet fogyasztunk, kb. egy percig engedjük folyni a csapot. Valahogy itt sincs egyetértés, pedig jó lenne. A legnagyobb baj az, hogy az egyes ivóvízbázisok is veszélyben vannak, hiszen az a hihetetlen nagy mennyiségű ólom jelenleg is a talajban, illetve a vízvételi helyeken van egész Európában, és mindenhol, ahol valamilyen fegyveres konfliktus van. Az ólom csak az egyik a sok szennyező anyag közül. Az ivóvíz minősége világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Sajnos hazánkban is egyre előfordul, hogy a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan, annak ellenére, hogy zárt rendszerről van szó.

„Egyféle definíció szerint a parti szűrésű vizek azok a vizek, amelyek a vízfolyást sávszerűen kísérő üledékekben, kavicsteraszokban, törmelékkúpokban telepített kutakból úgy termelhetők ki, hogy a kitermelt víz legalább 50 %-a magából a folyóvízből származik”.

    Ebből adódik, hogy az egyes folyókba engedett szennyvíz, mert sajnos van még ilyen, a fenti meghatározás szerint, igaz, hogy szűrve, de visszakerül a fogyasztókhoz, azaz a lakossághoz. Több olyan veszélyforrás van, melyek befolyásolják az iható víz minőségét. Ilyen az arzén, a nitrátok, a növényvédő szerek, és sok esetben a lakosság kommunális hulladéka. Az utóbbi esetben minden olyan anyag belekerülhet a víz körforgásába, amelyeket a hulladéklerakókba helyeztek el. Sajnos hazánk területén még számtalan olyan lerakó van, amelyek nap, mint nap szennyezik a talajt, és közvetve a vizeket. Jó néhány esetben ezek nagyvárosok közelében vannak. Saját tapasztalat szerint, az ásott kutak szinte mindenhol szennyezettek. Ez nagyrészt betudható a mérhetetlen műtrágya használatnak, illetve a tárolásuknak. Sajnos a modern technológia palettáján ott van két igen veszélyes anyag. A műanyag és a gyógyszerek. Ezeknek az anyagoknak a megszűrése igen nehéz. A mikro műanyagok már benne vannak az ivóvizünkben, illetve a lakosság által beszedett gyógyszerszármazékok is visszakerültek az ivóvíz hálózatba. Ezeknek a hatásai csak sokára jelentkeznek majd, úgymint az adalékanyagok okozta egészségkárosodás.

  Ahogy látható, még igen nagy mennyiségben termelnek ki parti szűrésű vizeket, melyek már tartalmazzák a fent említett szennyező anyagokat.