Érdemes odafigyelni rá: az oxigén

    Talán ezt az elemet nem kell bemutatni. E nélkül nincs élet.  Az élet kialakulásának egyik fontos építőköve. A mai légkör összetétele 21% oxigén, 78% nitrogén, a többi metán, nemesgázok, stb. Minket most az oxigén jelenléte érdekel kicsit jobban. Az óceánok élővilágának 90 százalékát a planktonok teszik ki. Mik ezek a planktonok? Apró növények és élőlények. Nagyon sok fajtájuk van. A lényeg, hogy évente a bolygónkon fotoszintézissel generált oxigén felét ők termelik, /a többit a növények és az erdők/. Ezek az organizmusok a földi életet támogató rendszer létfontosságú részét képezik. Őrült iramban kerülnek szennyező anyagok a légkörbe, a tengerekbe, az óceánokba. Ezek egyre inkább telítik az alsó és felsőbb légrétegeket, valamint vizeinket. Most még nem vesszük észre, hogy hiányát szenvednénk az oxigénnek.  Egy kérdés. Vajon mi történik, ha azok az oxigént termelő mikroorganizmusok leállnak? Hogy miért? Olyan sok tényező van, ami egy kicsit elgondolkodtató. Melyek ezek? Folyamatos melegedés, melynek hatására a nagy vízfelületek is melegebbé válnak, ezáltal változás állhat be az oxigént termelő mikroorganizmusok működési mechanizmusában. A folyamatos szennyezés, ami szintén ezt okozza. Aztán az erdők, illetve zöld felületek csökkenése, ami szintén változást okozhat. Ha felborul az egyensúly, akkor megváltozhat az oxigén termelés üteme és mennyisége is. Vajon e három tényező térvesztése nem okoz-e a Földön oxigén hiányt? Talán furcsa felvetés, de lássuk be, elgondolkodtató. Az oxigén csökkenés igen nagy problémát vetne fel. Ugyanis a folyamat nem szüntethető meg azonnal.     Oxigénre pedig azonnal szükség van, ha az élővilág életben akar maradni. Tehát a nagy kérdés: ha továbbra is ilyen ütemben történik a szennyezés, vajon beállhat az oxigén csökkenése? Ugyanis, nem lesz, ami termelje, mert csak úgy magától nem lesz éltető oxigén. Vajon jelenleg kimutatható, hogy mekkora az oxigén szint? Vannak esetleg ilyen mérések? Vajon meddig elegendő a légkör oxigén töménysége ilyen pusztítás mellett? Lennének még kérdések, de azt hiszem, egy kicsit el lehet meditálni ezen a fontos dolgon. Próbáltam megtalálni, hogy mikor mérték és határozták meg a légkör összetételét. Sajnos nem találtam. Arra is próbáltam adatokat szerezni, hogy vajon mikor mérték utoljára az összetételt. Azt sem találtam. Van a légkörről minden, de ezek hiányoznak, pedig azt hiszem, az lenne a legfontosabb, hogy mennyi az oxigén jelenléte napjainkban. Vagy teljesen természetes, hogy van? Adott egy korábban meghatározott szint, érték százalékokban kifejezve. Éppen eleget halljuk, hogy igen erősen felgyorsult a légkörbe kerülő anyagok mennyisége. De ne szaladjunk ennyire előre. A légkör összetétele minden bizonnyal változott a korábbi időkhöz képest. Ezt az időt elég lenne évezredekben mérni, hiszen akkor még nem volt ennyi ember, állat, gép, ami jelentősen fogyasztotta volna az oxigént. Tudom, akkor mérni sem lehetett, hiszen nem volt mivel. Talán zárványokban, jégbe zárt buborékokban, stb. lehetne kimutatni az akkori légkör oxigén tartalmát. Találtam egy érdekes cikket, mely szerint egy ausztrál könnyűbúvár 1968-ban megtöltött egy palackot, de nem használta fel. Hallotta, hogy van egy minta az Ausztrál Légkörkutató Intézetben, de az 1978-as. Gondolta, meglepi őket a palackba zárt levegővel. Meg fognak lepődni. Azt nyilatkozták, hogy a „palackból vett levegő elemzése nem jelentett nagy meglepetést, hiszen nagyjából ezeket az adatokat várták.  Forrás: Origo Dr. Paul Fraser, a CSIRO munkatársa. A palackban mért levegő összetétele azonos volt a maival. A légkörről végtelen sok tanulmány, szakvélemény, kimutatás jelent meg. Hőmérséklet, csapadék, szél, áramlatok, összefüggések, stb. A légkör oxigén jelenlétéről, mennyiségéről nincs szó. Lehet, hogy nem véletlen? Ha egy adott térfogatú testbe levegőt teszünk, majd elzárjuk, és utána különböző gázokat nyomunk bele, akkor az eredetileg benne levő levegő összetétele megváltozik. Ettől az oxigén mennyisége nem változik. De mi van akkor, ha a testben elégetünk valamit? Az oxigén szintje csökkenni fog. Valami ilyesmi zajlik a természetben is, hiszen a földi légkör is egy „zárt” levegő óceán, amit az Univerzum határol. Mi csökkentheti az oxigén szintjét? A nagy gépjármű forgalom, a népesség növekedése, az állattartás növekedése, a megnövekedett légi közlekedés, a nagy erdőtüzek, a háztartásokban használatos tüzelőanyagok elégetése, az erőművek üzemeltetése, az óceánok plankton állományának pusztulása, erdőirtások. Vajon mennyi a Föld légkörének tömege? Nehéz a számot elképzelni, de 5,6 x 10¹⁵ tonna. Ez kimondva 56 billiárd tonna. Mivel légkörről beszélünk, és a levegő összetétele több anyag keveréke. Ha tételesen vesszük a mai összetétel szerint, akkor a légkörben 43,68 billiárd tonna nitrogén, 11,76 billiárd tonna oxigén és 0,56 billiárd tonna egyéb gázok vannak. Vajon ez az arány jelen volt-e több ezer évvel ezelőtt? Ugyanis sokkal kevesebb volt az oxigén szint terhelése, mint most. Nem voltak gépjárművek, erőművek, stb. Ebből következik, hogy jelenleg az oxigén terheltsége nagyon, de nagyon megnőtt. Vajon mennyire? Ez lenne, amit keresünk. Sajnos erre vonatkozóan semmiféle friss adat nincs. Tehát a légkör összetételének értékei egy régi mérés alapján vannak meghatározva. Vajon ez oly természetes, hogy nem is kell vele foglalkozni, mert oxigén mindig lesz elegendő? Ez ennyire egyértelmű? Hát, ezen el lehetne gondolkodni. Valamit érdemes tisztázni. Több mértékegységet is használnak a levegő mennyiségének meghatározásához. Használatos a liter, a köbméter és a kilogramm. Van még egy fontos dolog. A levegő nem azonos az oxigénnel. A levegő egy keverék, az oxigén egy elem. Az oxigén a levegő egyik alkotó eleme. Egy köbméter levegő 1,22kg 15 Celsius fokon. Ebből adódik, hogy egy köbméter levegőben 0,256kg oxigén található. Hogy mennyi oxigén fogy el bizonyos tevékenység során, csak két érték. Egy ember egy év alatt 175kg oxigént fogyaszt el. Egy autó több mint 5 000kg-ot. Egy kg fa elégetéséhez 1,07kg oxigén szükséges. Ez csak két adat. Hány oxigén fogyasztó van még? Rengeteg. Vajon termelődik-e annyi, mint amennyire szükségünk van? Biztos igen, mert akkor nehezebben tudnánk lélegezni, akárcsak a magas hegyvidékeken. Viszont felvetődik egy kérdés. Vajon mekkora az az oxigénszint, ahol még nincs érezhető élettani hatás? A Föld legmagasabb csúcsát is megmászták oxigénpalack nélkül. Ezen a magasságon az oxigén jelenléte 6,98 %. Tehát, ha nehezen is, de ennyi oxigénre feltétlenül szüksége van az embernek ahhoz, hogy életben maradjon. A légkör mai oxigén értéke 20,93%. Ami igen érdekes kérdés, hogy vajon rendelkezik-e a mai légkör 20,93% oxigén értékkel? Az oxigént egy svéd gyógyszerész, Carl Wilhelm Scheele fedezte fel 1772-ben.

   Egyre többet beszélünk a levegő szennyeződéséről. Világszerte probléma ennek megoldása. Voltak már kísérletek, de nem sok sikerrel. Milyen szennyező anyagokról van szó? Nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szálló por. Ezek alkotják legnagyobb részt a levegő szennyező anyagait. A Föld jóval korábbi légkörében ezek a szennyező anyagok nem voltak jelen. Ha elgondoljuk, hogy az adott légkörbe igen nagy mennyiségű szennyező anyagok kerültek sok-sok évtized alatt, aminek valahol el kell férnie. Ezek most is itt vannak. Biztos tudják, hogy szüretelés alkalmával a must erjedése során szén-monoxid keletkezik. Ez egy színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, nehezebb az oxigénnél. Miért írom, hogy az oxigénnél? Egyszerű. Ha az eredeti szennyeződés mentes légkört vesszük alapul, akkor azok a gázok, amelyek most felelősek a rossz levegőért, azok mind a talaj közelében vannak. Ugyanúgy, ahogy a pincékben a szén-monoxid. Ebből rögtön következik egy másik kérdés. Mivel a szennyező gázok mindegyike nehezebb az oxigénnél, ezért ezek a talajfelszínhez közel vannak. Vajon mennyivel hígítják fel ezek a gázok az oxigén dús levegőt? Milyen magasan lehet mérni ezek jelenlétét? Mennyivel csökkent az oxigén jelenléte az emberek által használt légtér tartományában? Egy valamit még ide kell sorolni. Ez pedig a szálló por mennyisége. Ezek keveréke ma már komoly egészségügyi problémákat jelentenek. A légzőszervi megbetegedések ezek miatt alakulnak ki.  

   A táblázatban az látható, hogy minden szennyező anyag, amely a levegőben van, nehezebb az oxigénnél, tehát a talaj közelében gyűlnek össze, ülepednek le, és fejtik ki károsító hatásukat. Egy ember naponta 10 000 liter levegőt lélegez be. A levegő összetétele 78% nitrogén, 21% oxigén, a többi egyéb gázok. Ebből adódik, hogy egy ember 2 100 liter oxigént lélegez be naponta. Ez 2,1 köbméter. Az emberiség naponta 13-15 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el. Nem levegőt, oxigént. Ha tovább számolunk, akkor 5518,8 milliárd köbméter oxigént fogyaszt el az emberiség egy év alatt. Egy ötven éves fa egy ember oxigén szükségletét termeli meg egy vegetációs idő alatt. Egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeren, egy óra alatt. Ezek borzalmas nagy számok. Viszont érdemes elgondolkodni rajta. Igaz, hogy nemcsak a fák termelnek oxigént, hanem az óceánokban élő planktonok is. Nem akarok tovább a számokba belebonyolódni, csak annyit, hány ember él a Földön, hány olyan eszköz közlekedik a Földön, amely oxigént fogyaszt, hány állat él, mely szintén oxigént fogyaszt, és itt kell megemlíteni még mindent, ami ég, és szintén oxigént fogyaszt, pl. erdőtüzek.

   Összevetve: vajon kellően becsüljük-e a Földünk által nyújtott élethez nélkülözhetetlen oxigént? Vagy csak tudomásul vesszük, hogy ez a gáz csak úgy van? Az a tökéletes űrhajó, amely több mint 7 milliárd embert visz a hátán, vajon meddig képes tökéletesen működni? Egy nyilatkozatot idéznék. „Valójában a Föld szinte teljes lélegezhető oxigénkészlete az óceánokból ered, és elég van belőle több millió évre. Ezt nyilatkozta a Coloradói Állami Egyetem légkörkutatója.

Érdekes megállapítás. Biztos sokkal nagyobb tudású, mint én, de azért lenne kérdésem. Mégpedig az, hogy lehetséges ez? Ugyanis, ha a klímaváltozás miatt elpusztulnak a planktonok, ha kiirtják az erdőket, ha elfogy az oldott oxigén, akkor nincs utánpótlás. Ez pedig nem évmilliókban mérhető. Sajnos. Az óceánokban nagy mennyiségű oldott oxigén van. Lehet, hogy nem mondok butaságot, ha összefüggést keresek a Földön fogyó /tüzek, emberek, állatok, járművek, stb. által elfogyasztott/ oxigén, és az óceánokból egyre gyorsabban eltűnő oxigén között. Ugyanis, ha a légkörből elkezd fogyni, akkor az óceánokból pótlódik. Ez azonban nem mehet a végtelenségig, mert egyre nagyobb a fogyasztás, és egyre kevesebb a termelés. A kettő közti különbség fogyás.  Vannak, un. holt övezetek, mint a Mexikói-öböl, ahol az oxigénszint annyira alacsony, hogy az állatok megfulladnak. Sajnos nem találtam olyan leírást, mely meghatározná, hogy mekkora az az oxigénszint, ahol még meg lehet élni. Vélhetően ez olyan 5%-os értéknél lehet. Hogy miért?  A világ legmagasabb csúcsát már megmászták oxigénpalack nélkül. Tehát ott még van annyi, hogy az ember, életben maradjon. Mivel ez a magasság 8848 méter, így feltételezhető, hogy 9000 méteres magasságban már az oxigén jelenléte 5-6%. Ez még éppen elegendő az élethez.

    Éppen egy utcai séta során figyeltem fel a következő dologra. A közmunkások kivonultak az utcákra és takarítottak. Ez nagyon jó dolog, mert szép, tiszta a környezet. Aztán egy érdekes dologra lettem figyelmes. Ugyanis a faleveleket egy belső égésű kis szerkezettel fújták egy helyre, hogy könnyebb legyen összegyűjteni. Igen, csak közben hihetetlen mennyiségű szálló por kerül a levegőbe. Ez pontosan ott történik, ahol az emberek jönnek, mennek a járdákon, illetve kismamák tolják a babakocsit, benne a kisgyerekkel. Ilyenkor nemcsak a nagy porszemcsék kerülnek a levegőbe, hanem a sokat emlegetett szálló por PM₁₀-es, és PM_2,5-es méretű részecskéi is. A nagy porszemcsék súlyuknál fogva aránylag hamar leülepednek, de az említett fajtájú részecskék nem. Ezáltal, még ha a tisztítás után sétálunk az adott szakaszon, akkor is belélegezzük ezt a fajta szálló port. Tudom, ez a művelet nagyban elősegíti a terület rendbe tételét, de a másik oldalon nagy kárt okoz. Szerte a nagyvilágban gondot jelent a szálló por mennyisége. Sajnos sok mindent nem lehet tenni ellene, hiszen sok esetben olyan helyekről kerül a lakott területekre, amelyek több kilométerre, vagy több tíz kilométerre vannak a lakóhelytől. Nem beszélve az erdőtüzek, vulkánkitörések, külszíni bányászat során keletkezett porról. Ezeket a szél akár több száz kilométerre is elszállítja. A nagyvárosokban pedig a közlekedés okozza ennek a szálló pornak a jelenlétét. Milyen érdekes? Nincs életünknek olyan területe, ahonnan ne káros anyagok behatása érne. Élelmiszerekből, ivóvizekből, levegőből kerülnek szervezetünkbe ezek az anyagok. Milyen anyagok vannak jelen a levegőben?

    Ezek a fő összetevők. Itt a szálló por fogalmat két részre kell bontani. Van a PM₁₀ és a PM_2,5. Mindkettő nagyon veszélyes, de a PM_2,5 ami nagyon veszélyes. Ugyanis ez már annyira finom por, hogy le tud hatolni a tüdőig, és nem ürül ki. Viszont itt sincs teljes összhang. Bár vannak olyan kimutatások, melyekben szerepel a szén-monoxid, de szerintem egy fontos szennyező anyag kimarad a listából. Ez pedig a szén-dioxid. Kezdtem utána érdeklődni, hogy ez miért van. Volt olyan válasz is szakértőtől, hogy ez a gáz a légkör természetes alkotó eleme. Ennek ellenére most sem tudom hova tenni ezt a meghatározást. Ugyanis, döntő szerepe van a globális felmelegedésben, méghozzá tetemes mennyiségben. Ez a legfőbb „ellenség” az üvegházhatású gázok tekintetében. Akkor miért nem tartják nyílván a légkörben lévő koncentrációját? Persze az is lehet, hogy én nem értem. Valahogy mégis furcsa. Ahogy említettem, a finom szálló por nemcsak azért veszélyes, mert mindenhova behatol, hanem azért is, mert szállító közegként mindent magával visz. Pl. egy veszélyes hulladéklerakó porát is, illetve ott is kialakulhat ez a finom anyag a száradás következtében, amit aztán a szél igen nagy távolságokra el tud szállítani. Lásd, időnként a szaharai por is megjelenik hazánkban.

    Látható, hogy sajnos vannak olyan helyek a világban, ahol igen magas értéken van a finom szálló por. Hazánkban is sok alkalommal lehet tapasztalni a szennyezett levegőt. Ez főleg a városokat érinti. Több esetben olyan magas értékeket lehet mérni, ami már veszélyes az emberek egészségére. Ilyenkor várjuk a szelet, hogy elfújja a szmogot. A világ számos nagyvárosa küzd ezzel a jelenséggel, de jelentős megoldás még sehol sem született, ugyanis a szennyező anyagok légkörbe juttatása jelenleg is gőzerővel tart. Vajon mennyire változhatott meg a levegő összetétele. Ugye emlékeznek, 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék egyéb gázok. Na, ez az egyéb gázok lehet a nagyon érdekes. Ugyanis a feltüntetett gázok nehezebbek az oxigénnél, ezért talaj közelében vannak, azaz, azon a helyen, ahol az emberek közlekednek, élnek. Itt már sok esetben nem beszélhetünk tiszta levegőről. Nézzük meg azt a helyzetet, ami jelenleg zajlik a világban. A globális felmelegedés miatt nő a tengerek és óceánok hőmérséklete, nő az aszály miatti erdőtüzek száma, a világon egyre több fát vágnak ki, nő az energiaigény, nő a lakosságlétszáma. Ezzel párhuzamosan a melegedés miatt csökken a planktonok tömege, az erdők területe, ami az oxigén termelés legfontosabb helye. A felsoroltak miatt növekszik a káros anyag kibocsátás, egyre több oxigént használunk el, mely abban már jelentkezik, hogy annyi a szennyező anyag jelenléte légkörben, amennyivel kevesebb az oxigén. Nincs annyi oxigén termelés, pontosan a miatt, mert csökken az oxigént előállító területek nagysága és mennyisége.