A  szálló por és az ózon

 Talán erről a két fogalomról nem hallani annyit, mint a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségről. Van egy definíció a tájékoztatási küszöbértékről: „a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny /gyermek, időskorú, beteg/ csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot az illetékes önkormányzatnak tájékoztatni kell. Elérése és túllépése enyhébb intézkedéseket jelentő, tájékoztatási fokozatú szmog-helyzetet eredményez”. A másik definíció a riasztási küszöbérték: „a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyezteti az emberek egészségét. Elérése és túllépése forgalomkorlátozással járó intézkedéseket jelentő, riasztási fokozatú szmoghelyzetet eredményez”. Érdemes néhány szót szólni mindkettőről.

     A szálló por egészségügyi határértéke PM₁₀ esetében 40 mikrogramm/köbméter, PM_2,5 esetében 25 mikrogramm/köbméter. A furcsa, hogy ez utóbbit nem mérik, vagy nagyon kevés helyen. Hogy keletkezik? A nevében is benne van, hogy szálló por. Az egyik az utakon lévő poranyag, bár ez ülepedő mértéket mutat. Ennek ellenére a ráragadó vegyi anyagok veszélyesek lehetnek. Az apróbb méretű szemcsék erdőtüzeknél, vulkán kitöréseknél, szilárd tüzelőanyagok elégetésénél, gépjárművek közlekedése közben, erőműveknél, és más egyéb ipari tevékenységek során keletkeznek. Csak emlékeztetőül. A szénmonoxid kis koncentrációban is káros, addig a szén-dioxid csak nagy koncentrációban jelent életveszélyt. A kilélegzés során szén-dioxid áramlik ki a tüdőnkből. 

    Még szeretnék néhány gondolatot mondani a szálló porról. Sok esetben nem tulajdonítanak ennek a szennyező anyagnak nagy jelentőséget. Pedig nem ártana. Ugyanis ebben a szennyező fajtában van egy olyan, ami igazán jelentős egészségkárosodást okoz. Ez a PM_2,5. Ezt azért fontos megemlíteni, mert ez a szálló por olyan fajtája, ami már a tüdő, a légutak legkisebb részeibe is behatol, és onnan már nem ürül ki. Szerte a világon nagy gondot jelent a szálló por.

     Nagyon sok helyen ezzel a témával még egyáltalán nem foglalkoznak. Úgy vannak vele, hogy jelen van, és nem tudnak vele mit kezdeni. Ez bizony nem így van. Lehet az ellen tenni, hogy ez a szennyező anyagfajta ne kerüljön nagy mennyiségben a légkörbe. Az utak szilárd burkolattal történő elkészítése, a téli időszakban alkalmazott fűtőanyagok milyenségének javítása, a nagyobb tüzek hatékonyabb oltási technológiája, az erőművek, üzemek, gyárak kéményeiből kiáramló melléktermékek hatékonyabb szűrése, stb.

      Ez az, amit említettem. Ilyen mélységig hatol be a tüdőbe a szálló por PM_2,5 fajtája. Ez aztán különböző légúti megbetegedéseket okoz. Sok esetben egészségkárosodás is kialakul. Sajnos a számok elég magasak, ahogy látható. Ez lenne az intő jel, hogy kell foglalkozni azzal, hogy az embereket ne érje ilyen károsodás. Van egy igen veszélyes része még ennek a szennyező fajtának. Ez nem más, mint a hulladékhelyeken, illetve illegálisan elhelyezett szeméttelepeken felhalmozott anyagok állapota. Ugyanis az ilyen helyeken lerakott szemét tartalmaz veszélyes hulladékot is. Ezeket a szél szálló por formájában igen messzire el tudja szállítani. Sajnos nagyon sok tiltott helyen lehet találni hulladéklerakót. Itt válogatás nélkül lehet találni szemetet. Köztük veszélyes anyagokat is. Ez igen nagy gondot jelent. A porral együtt a kiszáradó veszélyes hulladék is a légkörbe kerül, és az emberek belélegzik. Ennek kimenetele ellenőrizhetetlen, hogy esetlegesen milyen károsodást okoz. Sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni ennek a szennyező anyag fajtának a kiszűrésére.

Az ózon

    Mostanában elég sokat hallani erről az elemről. Valójában mi is ez? Magát az ózont Christian Friedrich Schönbein fedezte fel 1840-ben. Az ózon szúrós szagú mérgező gáz, hajványkék árnyalatú. Megtalálható a talaj vegyületeiben, a vízben és az ózonpajzsban, és újabban már mérik a töménységét a mérőállomásokon mérgező volta miatt. A szmog, ami ismeretes, egyik összetevője. Az ózonréteget egy francia fizikus, Charles Fabry fedezte fel 1913-ban. Egy brit meteorológus G.M.B. Dobson fedezte fel a tulajdonságait. Az ózon O₃, három oxigénatomból álló instabil molekula. Ez egy nagyon fontos elem, annak ellenére, hogy mérgező. A Földet egy nagyon vékony ózonréteg veszi körül, amely megvédi az élő szervezeteket a Napból érkező káros sugarak ellen. Ezek az úgynevezett UV-sugarak. Vastagsága igen csekély, megközelítőleg 3mm. Annak ellenére, hogy ez nem valami sok, mégis képes kifejteni védő hatását. Az ózon a sztratoszférában keletkezik az ultraibolya sugárzás hatására. Az UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit különálló atomokra bontja, majd ezek állnak össze három atomos oxigénné, azaz ózonná. Az ózon koncentrációja csökken, ha csökken a napsugárzás. Ezért fordulhat elő, hogy amikor a Déli-sarkon kevés a napsugárzás, azaz, téli időszakban, akkor csökken az ózon mennyisége is. Az emberi tevékenységek által a légkörbe kerülő különböző aeroszol anyagok károsítják ezt az ózonréteget. Ezért hoztak egy rendeletet, melynek révén kevesebb káros anyag került a légkörbe, ami erre a rétegre hatott. Az ózon magas faktorszáma nélkül nem létezne a szárazföldi élet. Az ultraibolya sugárzás roncsolja az élő szervezet DNS-ét, felbontja a sejtekben lévő kémiai kötéseket, ezáltal jelentősen károsítja azt. Az ózonréteg vastagsága évszakos, és földrajzi szélesség szerint is változik. A trópusok felett a legmagasabb, a sarkvidékeken a legalacsonyabb a koncentrációja. Bizonyára mindenki hallott már az ózonlyukról. Ennek terjedelme és vastagsága igen változó. A lyuk valójában téves kifejezés, hiszen nem egy valódi, az emberek képzeletében lévő lyukról van szó, hanem az ózonréteg elvékonyodásáról.

    Kicsit bővebben, hiszen ez a gáz nagyon fontos az élő szervezetek számára. Miképpen keletkezik ez az anyag, hol, valamint mennyi? Az UV-sugárzás egy fajtája által keletkezik az ózon. Ez a sugárzás a sztratoszférában lévő oxigénben elnyelődik, és háromatomos ózont hoz létre. Ez véd meg minden élő szervezetet a földön. Az ózonlyuk kialakulása nagyban függ az időjárástól is, és nem véletlen, hogy épp az Antarktisz fölött figyelhető meg. Az ózonmolekula képződéséhez két dolog szükséges: oxigén és napfény. A Déli-sark a déli félteke téli hónapjai alatt, az Északi-sark pedig az északi félteke téli hónapjai alatt nem kap napfényt, így az ózonképződéshez szükséges két dologból az egyik félévig szinte teljesen hiányzik. Így az említett területek fölött fél évig nincs ózonképződés sem. Az ózonréteg a Föld felett 10 km magasságban kezdődik, és majdnem 50 km magasságig húzódik. Mi az a mennyi, hogyan mérjük? Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják.  A műszer az ultraibolya sugárzás intenzitását méri megadott hullámhosszokon. Az adatokból a légoszlop teljes ózontartalma meghatározható. Normális körülmények esetén a mérsékelt égövben az „ózonréteg” 300-320 Dobson-egység „vastagságú”. Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg mérőszáma 220 Dobson-egység alá esik. Az ózonréteg az 1970-es években kezdett vékonyodni. Az 1980-as években 24 ország betiltotta a minket védő ózonréteget károsító vegyi anyagok használatát. Ennek hatására az északi félteke fölött 2030-ra, a déli félteke fölött 2060-ra teljesen helyreáll az ózonréteg vastagsága. Annyit még ehhez kapcsolódóan, hogy az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet nyújt.

    Az ózon egészségügyi határértéke 120 mikrogramm/köbméterben van megadva. Hogy keletkezik az ózon a talajfelszín közelében? Legfőbb forrása a járművek kipufogó gázai, melyeket a napsugárzás alakít át ózonná. Az utóbbi időben többször hallani, hogy az ózon koncentrációja is növekedik. Elég sok településen kimutatják a magas ózon szintet.  Az ózon a talajszint közelében is megtalálható, főleg a közlekedési eszközök által kibocsátott melléktermék formájában. A szmog egyik összetevője. Megfelelő mértékben fertőtlenítő hatású, nagyobb töménységben azonban káros. Az ózon szúrós szagú, mérgező gáz. Gyakorlatilag mindenhol megtalálható, kisebb, nagyobb mértékben. Ma már az ózon mennyiségét is mérik a városokban.

    1997-ben elfogadták az ózoncsökkentő gázok teljes kivonását. Ennek köszönhetően a főbb ózoncsökkentő vegyi anyagok használata 80%-kal csökkent. Svédország 1978. január 23-án betiltotta az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát. 2003-as tudományos bejelentés szerint a CFC /freon néven vált ismerté, chlor-fluor-carbon// gázok nemzetközi betiltásának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult, oly mértékben, hogy 2030-ra teljesen helyreáll az ózonréteg az Északi félteke fölött. Ez azt jelenti, hogy most is tökéletes az ózonréteg védelme. A korábbi veszteség a bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően visszaépült.

Mitől is véd meg az ózonréteg? Először határozzuk meg azt, hogy egyáltalán mi az az UV-sugárzás. Az UV-sugárzás az emberi szem számára láthatatlan a 100 és 400 nanométer közötti sugársáv.

UV-A (315–400 nm): a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagén rostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen, a melanin oxidálásával idézi elő.

UV-B (280–315 nm): a Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin-képződést), aminek hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS-molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást.

UV-C (100–280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Forrás: Wikipédia

      Sajnos ezen a téren is elképesztő tudatlanság uralkodik. Ijesztgetik az embereket az ózonlyukkal. Ahogy említettem, az nem olyan lyuk, ahol nincs semmi, csak vékonyabb az ózonréteg. Természetüknél fogva az ózonlyuk a sarkok felett alakul ki, mivel itt csökken le a napsugárzás a legjobban. Ez azt jelenti, hogy a szárazföldek fölött mindig megfelelő vastagságú ózonréteg van. Lépjünk egy kicsit tovább. Érdemes lenne tudatosítani az emberekben a következőket. A napsugárzás hatására egy nagyon fontos vitamin termelődik a szervezetben, ez pedig a D-vitamin. Ez az egyik legfontosabb vegyülete szervezetünknek, mert a szervrendszerünk megfelelő működéséhez szükséges. Hiánya számos betegség forrása. A legfontosabb az lenne, hogy sokat tartózkodjunk a napon. Ha lehetőség van rá, még télen is érdemes kimenni a napra, megállni egy szélvédett helyen, és kitenni magunkat a napsugárzásnak, igaz, hogy csak a kezeinket, illetve az arcunkat éri a napsugárzás. Ez is sokat jelent. Hallani D-vitamin túladagolásról is. Hangsúlyozom. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt napfény! Fontos. Nem kell félni tőle. Régen úgy hívták az emberek, hogy az áldott napfény. Sajnos manapság ezt úgy hallani, hogy a káros napfény. Két generáció elég volt ahhoz, hogy rossz irányba fordítsák az emberek gondolkodását. Itt meg kell jegyeznem, hogy az emberi butaság és tudatlanság már idáig terjed ki. A napsugár káros, egyél D-vitamint. Csak két személyes példa. A strandon megjön a család, letelepednek, a gyereket vastagon bekenik valamilyen fehér folyadékkal, vélhetően valamilyen védőkrémmel, aztán mondják neki, mehetsz fürdeni. A gyerek meg fut, bele a tiszta medencébe. A testéről szépen oldódik a vegyi anyag, bele a medence vizébe. A mellette lubickoló másik gyerek meg óhatatlanul is találkozik azzal a szennyezett vízzel. Na, attól lehet igazán valamilyen baja, de saját magának is árt. A másik egy olyan egyéves forma gyerek története. Olyan ruhát adtak rá, hogy csak az arca volt kint. Valamilyen plüss anyagból volt. Bevitték a medencébe, és mártogatták a vízbe. A kisgyerek pedig sírt, üvöltött. Nem csoda, hiszen tapadt rá a ruha, és valószínű fázhatott is, mikor kivették a vízből, hiszen a vizes ruhát érte a szél. A felnőtt ember is kicsit hűvösebbet érez még 30 fokban is, mikor kijön a vízből. Itt tart az emberi butaság.

    Sőt! Már azt is emlegetik, hogy felhős időben is hordjunk napszemüveget, nem beszélve arról, hogy már megjelent olyan cikk is, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy le is éghetünk. Szomorú, hogy ennyire eltolódott az emberek tudata abba az irányba, hogy nem tudják kellőképpen alkalmazni a természet adta lehetőségeket. Sajnos, mint mindennek, az ózonnak is vannak káros hatásai. Mivel mérgező gáz, így mérni is kell a szintjét.  A troposzférában, azaz a földközelben, mint szennyező anyag van jelen. Üvegházhatású gázként viselkedik, vagyis gátolja a hő visszasugárzását. Belélegezve légúti megbetegedéseket okoz. Az ózon természetes körülmények között a talaj közeli levegőben csak igen kis mennyiségben van jelen, de szmog alkalmával feldúsul. A természetben mindennek megvan a maga helye. Ott, és úgy van jelen, hogy az élőlények jól érezzék magukat. Ha ebbe belenyúlunk, akkor káros változások lépnek fel, ami ártalmas minden élőlényre.