Káros anyagok a termékekben
Eléggé meglepődtem, amikor egy alkalommal azt a hírt hallgattam, amiben azt említették, tudják, hogy káros anyag van egy adott termékben, mégis forgalmazzák. Nem szeretnék naivnak tűnni, de azért így kijelenteni olyan dolgot, ami az emberi szervezetre negatív hatással van, kissé merész. Magyarul, a gyártók tudják azt, hogy termékeikkel mérgezik az embereket. Azt viszont bizonyára egyáltalán nem tudják, hogy az egyes embereknél milyen hatást váltanak ki. Csak egy példa. Egy ember feláldozta magát, és egy bizonyos termékcsoportot fogyasztott egy hónapon keresztül. Az eredmény: ha tovább folytatja, meghal. Azt hiszem, ezek tudatában nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nagyon sok termék egyszerűen káros az emberre. Az sem kizárható, hogy éppen ezek a termékek okozzák azt, hogy nagyon sok különleges betegségben szenvednek emberek, főleg gyerekek. Ez azért is érdekes, mert az igazából káros anyagokat az 1985-90-es évek óta forgalmazzák. Az eltelt időszak óta felnőtt embereken ugyanúgy lehet tapasztalni a káros anyagok fogyasztása alkalmával kialakuló egészségi állapotot, akár a gyerekeken. Az egészen kicsiken azért is erőteljesebb és látványosabb a változás, mert egyre tömörebb, és nagyobb mennyiséget esznek, isznak meg. Ennek összetett hatása a későbbiekben fog erőteljesen jelentkezni, amikor a várható élettartamot számítják. Jelenleg ez a helyzet a diagram szerint.
Forás: KSH
Az átlag életkor meghatározása kozmetikai megoldás. Amelyik a kedvezőbb a szerint publikálnak.
Az már eléggé köztudott, hogy minden élelmiszerben található valamilyen adalék anyag. Ez lehet élelmiszeripari termék, táplálék kiegészítő, étrend kiegészítő, vagy bármilyen ital. Már a sokféle tápanyagok egymásra való élettani hatása is vitatott, hátha még bennük különféle kémiai tulajdonságú szermaradványokkal, adalékanyagokkal keverednek. Itt feltétlen ki kell emelni egy mondatot. „Már a sokféle tápanyagok egymásra való élettani hatása is vitatott”. Hát nem furcsa? Mi nem lehet annyira természetes, hogy változatosan étkezzünk, mert ez az alapja annak, hogy megfelelő mennyiségű vitaminokat, ásványi anyagokat és sókat vigyünk be a szervezetünkbe. A tápanyagok egymásra való élettani hatásán alapul a szervezet egészséges állapota. Ezen mit nem lehet érteni? Mi az, amit vitatni kellene? Az adalékanyagokat kellene inkább vizsgálni, mintsem a természetes élelmiszeripari anyagokat kritizálni, és szinte ártalmasnak állítani. Az adalékanyagok egytől-egyik kémiai, azaz vegyi anyagok. Szinte jóságosnak állítják be a vegyi anyagokat. Idézem: „Az allergiásoknak segíthet „kinyomozni”, hogy a jövőben melyik adalékanyagtól kell tartózkodnia”. Ebből fakad a következő következtetés: a becsült adatok szerint a magyar állampolgárok kb. 40% allergiás. Lehet, hogy az adalékanyagokat kellene megszüntetni, és akkor nem lenne ennyi allergiás? Talán nem is buta kérdés? De menjünk tovább. A Fogyasztóvédelem által kiadott írásból idézek:
Az adalékok használata elsősorban a gyártóknak szükséges. Számukra hasznos is, hiszen az adalékok:
-
a terméket tetszetőssé, jobban eladhatóvá teszik (színezékek, fényező-, zseléző anyagok),
-
új termékcsoportokat juttatnak a piacra ("light"-termékek) - segítenek leplezni a minőségi hibákat (ízfokozók, édesítőszerek, aromák),
-
olcsóbbá teszik a termelést, hiszen a vegyipar szintetikus adalékaival drága alapanyagokat lehet kiváltani,
-
növelik a termék elállóságát, térfogatát (tartósítószerek, tészta-kelesztőszerek, pelyhesítők),
-
a termékbe építve vághatóvá teszik a vizet (pl. a parizer)
Igaz, hogy a friss, vegyszermentes élelmiszer-alapanyagok egészségesebbek és olcsóbbak, mint az agyon feldolgozott, agyoncsomagolt társai - az iparnak és kereskedelemnek azonban ez utóbbiak hozzák a nagy forgalmat (hasznot). Logikus, hogy a reklám milliárdjaikat is erre költik.
Főszabályként: egy élelmiszeripari terméknél annál több adalékanyaggal számolhatunk, minél messzebbről érkezett, minél több feldolgozási műveleten esett át, és minél kívánatosabbra, tartósabbra csinálták.
Óvatosságot igényelnek tehát:
-
a több ezer kilométeren át utaztatott (nálunk csak érleltetett) déligyümölcsök,
-
a félkész- illetve készételek (konzervek, mélyhűtött áruk)
-
és a magas feldolgozottságú termékek (egyes tejipari és húsipari készítmények, édességek, "üdítő" italok).