Légmozgás, illetve a szélirány változása

    Úgy gondolom, hogy alaposan megváltozott a légmozgás eddigi gyakorlata. Iránya, erőssége, gyakorisága egyaránt. De tulajdonképpen mi is a szél? Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre. Erősségét Beaufort-skálán osztályozzák. A szélerősség fajtái: szélcsend (legkisebb), szellő (épphogy megmozdul), szél, viharos szél, orkán. Szél fajták:

Ciklon – A trópusi övezetekben az óceánok hőenergiájából táplálkozó nagy erejű légörvény.

Hurrikán – A trópusi ciklon neve az Atlanti-óceán északi medencéjében.

Tájfun – A trópusi ciklon neve a Távol-Keleten.

Monszun – Sok esőt hozó, tenger felől nyáron érkező szél. Hasonlít a tengerparti szélhez, csak nagyobb területen fejti ki tevékenységét.

Tornádó – Más néven forgószél, gyakran hurrikánok kísérője Észak-Amerikában.

Orkán – 117 km/h fölötti sebességű szél.

Passzátszél – A földi légkörzés trópusi övezetének szélrendszere.

Sajnos a hőmérséklet emelkedésével megváltoznak a szelek irányai, erősségei, gyakorisága. Ismét a korábbi időket lehet emlegetni. Ilyen erősségű, gyakoriságú szelek nem voltak. Persze akadtak különleges esetek, amikor bekövetkezett egy-egy nagyobb légmozgási esemény. Azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak helyek, ahol rendszeresek a nagy szelek. A tornádó, és néhány más nagyobb szél korábban is jelen volt. A gyakoriságuk viszont nem. Ez az egyik nagy különbség a szélmozgást tekintve. Három nagy szélfajtát különböztetünk meg. Passzátszelek, melyek az egyenlítő mentén alakulnak ki, a térítőktől az egyenlítő felé. Szabályosan viselkednek, azaz, irányukat és sebességüket nemigen változtatják. Nyugati szelek mozgásaiból alakulnak ki a ciklonok és anticiklonok, melyek hatalmas területeket futnak be. A sarkkörtől a térítőkig tartanak. Keleties sarki szelek a legváltozékonyabbak. Anticiklont alkotnak. Természetesen ezek a fő szelek. Mindenhol kialakulnak úgynevezett helyi légmozgások. Ezek függnek az adott terület domborzati viszonyaitól és a hőmérséklettől. A szeleknek sebességük, erősségük, és hatalmas energiájuk van. A szélerősség skálát Francis Beaufort /1774-1857/ dolgozta ki 1805-ben.  

    Hogy mennyi is a legnagyobb szélerősség, nehéz megmondani. Ugyanis hasonlóképpen a tenger hullámaihoz, itt sem lehet határozottan kijelenteni egy értéket. Az eddigi ismert legerősebb széllökést 1999. május 3-án Az Egyesült Államokban mérték egy tornádóban, melynek sebessége 484km/órás volt. Néhány tornádó fokozathoz köthető széllökés értékek.

    Hazánkban is egyre inkább eluralkodnak a nagy szélsebességek, és a velük járó széllökések gyakorisága és nagysága.

    Lehet azt mondani, hogy hazánkban az uralkodó szélirány az észak-nyugati. Viszont azt is lehet már mondani, hogy a szélirányok eléggé változatosak, váratlanok és erősségűek. Sőt! Sok esetben már olyan légköri légmozgásokat is érzékeltek, és figyeltek meg, amelyek korábban egyáltalán nem alakultak ki a Kárpát-medencében. Ma már ez sem ritka. Ha kicsit kitekintünk határainkon, akkor láthatjuk, hogy más régiókban is egyre inkább jellemző jelenséggé alakul a nagyobb szélmozgás, a viharok intenzitása.

A tuba: nagy sebességű, forgó légörvény, melynek tölcsére nem éri el a talajfelszínt.

Tornádó: nagy sebességű, forgó légörvény, mely eléri a talajfelszínt.