Ökolábnyom, vízlábnyom

    Igen érdekes meghatározás látott napvilágot. Igaz, nemcsak ez az egy, hanem sok új kifejezéssel kell megismerkedni. Mindegyik komoly magyarázatra szorul. Itt a probléma. Ugyanis ez felveti annak a gyanúját, hogy többféleképpen lehet magyarázni. Talán annyi az egységes, hogy valamin változtatni kellene. A megoldások megvannak, a döntés nincs. A legutóbbi adatok is arra vonatkoznak, amikor még a Föld lakossága 6,1 milliárd volt. Ma ez a szám több mint nyolc milliárd. Nem szeretnék ismét elmarasztaló mondatokat leírni. Egy valamit azért igen. Olyan sok minden számítás, fogalom, megközelítési utak, ötletek, elképzelések, stb. láttak napvilágot, hogy hihetetlen. Most az ökolábnyom, ami sikk. Itt aztán lehet olyan kimutatásokat, elméleteket, számításokat, stb. gyártani, hogy se vége, se hossza. A baj csak az, hogy szinte semmire nem való, mert csak a bajt, a gondot emlegeti, sok esetben megoldást is, de konkrét végrehajtás már egyik mögött sincs. Így minden marad a régi. Azok, akik ezeket megalkották, hátrateszik a kezüket, hogy ők jeleztek, számoltak, figyelmeztettek. Ma már ez kevés. Ha valaki odafigyel egy kicsit a történésekre, láthatja, hogy se vége, se hossza ezeknek az értekezéseknek. Egy biztos. Semmi nem változik. Egy érdekes adatot szeretnék megosztani. Ezt mindenki elvégezheti otthon, semmiféle különleges tanult szakmát nem igényel.  A Föld területének kb. 6 milliárd hektárnyi része használható mezőgazdaságra, ebbe beletartozik az állattartás is.  Csupán 1,4 milliárd hektárnyi terület alkalmas mezőgazdasági művelésre, mert a többi száraz, sziklás, rossz minőségű, fagyos, túl vizes, stb. Ez annyit jelent, hogy ekkora területen kell biztosítani, illetve ekkora terület áll rendelkezésre az ember számára az összes mezőgazdasági termény előállítására, tehát zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék termesztésére. Nem hihetetlen? De igen. Ezt még azzal lehetne tovább fokozni, hogy ebbe nem tartozik bele az energetikai szükséglet, amit naponta használunk. Van valami, amit érdemes megjegyezni. Nagyon nagy számok jönnek ki egyes esetekben. Mire gondolok? Csak egy példa.

 „Gyakran hangoztatott állítás, hogy 15 ezer liter víz szükséges 1 kilogramm marhahús előállításához. Az ezt állító tanulmány azonban a marhatenyésztés „vízlábnyomába” a csapadékot is beleszámította, rendkívül torz képet adva ezzel a vízszükségletről. A francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) vizsgálatai alapján
1 kilogramm marhahús termelése valójában 50 liter felszíni vagy felszín alatti forrásból biztosított vizet igényel”.

Forrás: üzletem.hu  

Az nagyon hangzatos dolog, hogy elszörnyülködjenek az emberek, hogy mennyi vizet használnak fel 1kg marhahús előállításához. 13 000 liter vizet említenek. A Földön 1,5 milliárd szarvasmarha van. Mivel egy jószág átlagban 550 kg-ot nyom, el lehet végezni egy matematikai műveletet, ami után hihetetlen nagy szám jön ki. Egy biztos. Ez egy nagyon torz számítás. Ezt így nem lehet, és nem is szabad alkalmazni, mert félrevezető. Az ehhez hasonló számítások és értékek teljesen valótlan dolgot mutatnak. A sorozatgyártásban jelentkezik egy dolog, mi szerint nagy tételben olcsóbban lehet előállítani valamit. Ez minden területre érvényes. Lehet hangzatos valami, és lehet rajta ámuldozni, most sem a valós adatokat, információkat kapjuk, hanem egy szélsőséges adatsort.  

    Azt hiszem, ismét a ló másik felén vagyunk. Hogy miért? Nagyon egyszerű. Valamit ki kellett találni, hogy valami megfoghatatlan kerüljön az emberek látóterébe. Már most le szeretném szögezni. Én a környezetvédelem mellett vagyok, az egészséges életmód mellett, és minden olyan kezdeményezés mellett, amely azt a célt szolgálja, hogy miképpen tehetjük élhetőbbé a minden napjainkat. Ami egy kicsit elszomorít, az éppen az, hogy olyan dolgokat feszegetnek, aminek semmi értelme nincs. Mire gondolok. Most éppen az úgynevezett vízlábnyom nevű fogalom, ami érdekes adatokat közölt. A táblázatban látható, hogy az egyes élelmiszeripari termékeknél mennyi vizet használnak el. Ez csak egy töredéke annak, amihez vizet használunk. Látva az értékeket, valami egészen furcsa dolog jutott az eszembe. Ha ennyi vizet használnak el, és itt csak 12 tétel van felsorolva, akkor mennyi a tényleges fogyasztás? Ebben a táblázatban az összérték 26.033 liter víz. Csak gondoljunk bele. 1kg marhahúshoz 13.000 liter vizet használnak el. Az éves marhahús termelés 69,1 millió tonna. Ha elvégezzük a számítást, igen komoly szám jön ki, és ez csak egy termék. Nem akartam a számokba bonyolódni, de gondolom, mindenkinek van némi fogalma, hogy ez mennyi. Valószínűsíthetem, hogy aki ezt összeállította, paradicsomot csak fényképen látott, és soha nem termelt belőle egy szemet sem. Vajon miért? Mert azt illene tudni, hogy egy tő paradicsomon több darab is terem ugyanannyi vízmennyiség mellett. Ha ezeket, és viszonyítva a többi termék állítólagos vízfelhasználási mennyiségét összevetjük, kiderül, hogy a Földön nincs annyi víz, mint amennyi ezekhez szükséges lenne az alapján, amit párosítanak az egyes termékek mellé. Ez egy torz dolog. Nagyon jól hangzik, de nagyon messze van a valóságtól. Ezzel érvelni, hát eléggé furcsa. Csak mellékesen megjegyzem, hogy ez minden területen így van. Mikor lesz az már, amikor ténylegesen, valósan, kertelés nélkül, konkrét adatokra, értékekre támaszkodva kapunk megfelelő és korrekt tájékoztatást? Biztos vagyok benne, hogy soha. Nem ez a cél. Ilyen dolgokat senki ne várjon. Ahhoz, hogy ez az óhaj létrejöjjön, komoly változtatást kellene végrehajtani minden szinten. Ez viszont soha nem fog bekövetkezni. Mindenki annak van kitéve, amit közölnek felé, és ami az adott közzétevő érdeke. Más nem számít. A környezetvédelmi és az ehhez a témához kapcsolódó egyéb területek divatossá váltak.

Minden állítólagos hozzáértő mond valami újat, valami kitalált dolgot kezd elterjeszteni, ezt le is írja, aztán ezzel be van fejezve. Érdemi dolog nem történik. Hogy miért? Nem ez a cél. Ilyen egyszerű. A cél az érdekek mentén haladó hatalmas profit. Ez a mozgatója mindennek. Ha valaki, vagy valakik ezt az egész dolgot komolyan vennék, akkor már tettek volna valamit. Ez még most sem történt meg. Konferenciák, rendezvények sokaságát tartják több ezres létszámmal, és nem jutnak semmire. Ezek az emberek döntésképtelenek. Különféle lábnyomokról beszélnek, és nem tesznek semmit. Vagy nem is kell? Csak megy a szöveg. Nézzünk körül. Szeméthegyek, szennyezés, újkori betegségek, egészségtelen termékek világszerte. Nem foglalkoznak semmi olyannal, ami élhetőbbé tenné a környezetünket. Itt tartunk most. Vajon meddig rágják még a csontot a döntéshozók? Miért nem akarnak állást foglalni? Mert ez nem érdek. 

                                                    Ez a diagram az un. vízlábnyom.

   Sok más egyéb meghatározás mellett ez is egy divatos, érdekes, hangzatos szó. Az emberek nem tudják hová tenni az ebben foglaltakat. Ennek tényét nagyon sokféleképpen lehet magyarázni. Személy szerint mindig odafigyeltem a környezetemre. Minden téren. Sok mindent ebben a témakörben is érdemes lenne helyre tenni. Mindent a nevén nevezni. Talán érthetőbb lenne, és az emberek is annak tudatában, hogy miről van szó, jobban odafigyelnének sok mindenre. Legfőképpen a környezetükre. Ideje lenne.

Az ökológiai lábnyom az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

Forrás: Wikipédia

Az ökológiai lábnyom nagysága és változása Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.

Forrás: Wikipédia

   Most kezdődik az érdekesség. Ugyanis a 3,7 hektár 37 000 négyzetméter. Egy focipálya mérete 110x75 méter, azaz, 8250 négyzetméter. Ha elvégezzük az osztást, akkor 4,48 focipályányi terület áll rendelkezésre minden embernek. Itt kellene megtermelni mindent magának ahhoz, hogy egy évet átvészeljen élelemben, italban, energiában, stb, hazánkban. A Földön minden emberre 1,8 hektár terület jut, tehát 2,18 focipálya. Ez azt jelenti, hogy több erőforrást használunk el, és több hulladékot termelünk, mint a fenntartható fejlődés elvei szerint tehetnénk. Lehetne azt mondani, hogy játék a számokkal. Valóban az, de ezek tények. Bárki utána nézhet adatoknak ezzel kapcsolatban. Az eredmény ez lesz.