Légszennyezés

Évente 7 millió ember hal meg szennyezett levegő miatt. A Föld lakosságának 81%-a szennyezett levegőt szív magába.

   Sajnos világszerte egyre inkább többet kell foglalkozni a levegő tisztaságával, illetve a légszennyezéssel. Az oxigén jelenléte a legfontosabb ebben a rendszerben. Ugyanis ezzel az elemmel tartható fenn az élet a Földön. A légszennyezés az iparosodás mellékterméke. Ebben a témában két érdekes forrás van: az egyik a beltéri, a másik a kültéri légszennyezés. Mi tartozik a beltéri szennyezéshez? A főzési és sütési technológiák, valamint a dohányzás okozta füst. Míg Afrikában jelenleg is 77%-ban használják a háztartásokban a szilárd tüzelőanyagokat, addig Európában csupán 7%-ban. Ez azért van, mert nem jutnak hozzá a modern tüzelési technológiákhoz. Hazánkban 2023-ben 7 764 ember halt meg légszennyezettség miatt. Ez nagyon magas szám. Azt is el lehet mondani, hogy a beltéri levegőszennyezettség főleg a nőket és a gyerekeket érinti. Sajnos a dohányzás még inkább elősegíti, hogy betegségek alakuljanak ki.

   Ha kilépünk az iparosodás okozta „légtérbe”, akkor megállapíthatjuk, hogy rohamosan fokozódik a légszennyezés. Több intézkedésnek köszönhetően csökkent a kéndioxid és a nitrogénoxid mennyisége. Figyelemre méltó, hogy a szálló por mennyisége is csökkent. Ez főleg a PM₁₀, illetve a PM_2,5 vonatkozik. Sajnos ezek régiónkénti eltérése igen nagy. Hallani és látni a híreket, hogy egyes területeken mekkora gondot jelent a légszennyezettség. Van egy érdekes megvilágítása ennek a kérdésnek. 2024-ben a szén-dioxid kibocsátás elérte a 40,6 milliárd tonnát. Ezekhez az értékekhez hozzájön még a szállópor mennyisége. Ennek határértéke 50mikrogramm/köbméter. A szmog a szállóporral van kapcsolatban. Ez elég sok összetevőből áll. Valami érdekes dolog kezd kialakulni. A Föld légkörének összetétele jelentősen megváltozott. Ha alapnak vesszük a légkör összetételét, tehát a klasszikus 78% nitrogén, 21% oxigén, 1% egyéb gázok, akkor vajon a mostani légkörbe kerülő irdatlan mennyiségű oda nem illő anyagok vajon milyen változást okoznak? Mert ugye ezeknek a gázoknak és szálló pornak is hely kell. Hígul a légkör összetétele? Vagy ez rossz kérdés? Valószínűleg nagyon is szoros összefüggés van a légszennyezettség és a hőmérséklet emelkedés között. Ennek számtalan jelét tapasztalhattuk. Nagyon sok cikk, írás, tudományos értekezés foglalkozik ezzel a témával. Sőt! Napjaink egyik fő problémája, és nem is kicsi. Lehet, hogy azzal kellene kezdenem, hogy vajon mennyi szenet, és mennyi kőolajat termeltek ki eddig, és az elégetés kapcsán mennyi szennyezőanyag került a levegőbe. Sajnos pontosan nem igen lehet megmondani, hogy mennyi kőolajat, szenet, földgázt termeltek ki eddig, valamint mekkora erdőterületeket irtottak ki. Tény, hogy ezek elégetése nyomán hatalmas mennyiségű szennyező anyag került a levegőbe. A tengerek és óceánok valamennyit el tudnak nyelni ebből, de ennek is van határa. Sajnos ez csak a légszennyezettség egyik válfaja. Ehhez még hozzájönnek az azóta feltalált kémiai anyagok által okozott károk. Ezeknek nagyon hosszú listájuk van már sajnos. Az autók kipufogó gázai, a repülők okozta szennyezés, a mezőgazdaságban használt különböző permetező szerek részecskéi, a háztartásokban használt aeroszol anyagok.  Vannak becslések arra vonatkoztatva, hogy vajon mekkora mennyiségről beszélünk. Annyira tág határok között mozog ez az érték, hogy nincs értelme ezt konkretizálni. A lényeg, hogy szervesen hozzájárul a hőmérséklet emelkedéséhez a légszennyezettség. Vajon hogyan? A Föld légkörének van egy természetes folyamata. Biztos tapasztalták vagy hallották a meteorológiai jelentések kapcsán, hogyha felhős az idő, akkor enyhébbek az éjszakák, ugyanis a felhőzet megakadályozza, hogy a hő elhagyja az alacsonyabb légrétegeket. Ugyanez fordított, ha derült az idő. Nincs, ami megakadályozza a hő eltávozását. Ugyanaz a jelenség játszódik le, amikor légszennyezésről beszélünk, ugyanis a szennyező anyagok úgy viselkednek, mint egy felhő. Visszaverik a hőt, nem tud eltávozni, és egy olyan állapot keletkezik, mint egy üvegházban. Ezért is emlegetik ezt a jelenséget „üvegházhatásnak”. A teljesség igénye nélkül néhány leggyakoribb szennyező anyag: kéndioxid, szénmonoxid, fluor, oxidált nitrogén vegyületek. A levegőnek ugyanúgy, mint a vizeknek van egy természetes tisztulása. A baj az, hogy a légkörbe juttatott szennyező anyagok ezt a határértéket messze felülmúlják. Azaz, hiába újul meg, a káros anyag sokkal több. Ide kívánkozik az is, hogy sok országban be van tiltva a repülőgépes permetezés. Nem véletlen. A légi permetezés alkalmával olyan finom részecskék kerülnek a légkörbe, melyek sok esetben több tíz, esetleg több száz kilométerre is eljutnak, nem beszélve a légkör felső rétegeit. Egy felfelé irányuló légáramlat esetenként néhány ezer méteres magasságba is képes ezeket a részecskéket eljuttatni. Beláthatjuk, hogy légkörünk egyike a legfontosabb közegnek, hiszen az éltető oxigént innen nyerjük. Ennek szennyezése az emberek egészségi állapotát teljes mértékben befolyásolja. Légúti, és egyéb betegségeket okoz, ami sok esetben súlyos kimenetelű. Sok más egyéb mellett talán ide kívánkozik az is, hogy talajba és vizekbe engedett szennyező anyagok is belekerülnek a levegőbe párolgás útján, tehát nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a konkrét levegőbe juttatott anyagok mellé még ezeket is hozzátegyük. Környezetünk védelme az egyik legfontosabb ténykedésnek kellene lennie. Sajnos nagyon sokan még most sem látják be, hogy nem lehet a végtelenségig terhelni a légkörünket szennyező anyagokkal, mert egy idő után visszafordíthatatlan helyzet áll elő.

    Néhány kutató szerint, ha most megszűnne minden szennyező forrás, akkor sem lehetne megállítani, illetve igen hosszú idő múlva érnénk el a javulás jeleit. Sok esetben nem is gondolunk arra, mi minden okozhat környezet-, illetve légszennyezést. A szemétbe került műanyag hulladékok 12%át elégetik, ezzel is tovább terhelve a légkör amúgy is labilis egyensúlyát. Ha figyelembe vesszük, hogy mióta gyártanak műanyagipari termékeket, nem nehéz elképzelni, mennyit égettek el ebből, és terhelték a légkört. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy nagyon vigyázzunk a környezetünkre, mert igen súlyos károkat okozunk azzal, ha felelőtlenül kihasználjuk, és felelőtlenül gondolkodunk Földünk légköréről is. A tápláló oxigén csak innen származik. Látszik, hogy mennyire nem figyelünk oda, mit hová teszünk. Ezek az anyagok sem véletlenül kerültek oda, hanem az emberi felelőtlensége okozta ezt az állapotot. Vajon mit lehet ezzel kezdeni? Ezt már sokan feltették kérdésként. Erre az a válasz: nincs pénz, és a szennyezés folytatódik. Legtöbb esetben éppen az a vállalat mondja ezt, aki a kárt okozta. Melyek a legfontosabb károsítók. Mezőgazdasági tevékenység, hulladéklerakók, energiatermelés, természeti jelenségek, közlekedés, tüzelőanyagok elégetése, háztartások, vállalkozások.

A legutóbbi mérések szerint, amelyet a Meteorológiai Világszervezet tett közzé, 2017-ben 405,5 ppm, 2018-ban 407,8 ppm, 2025 február 427,09 ppm. Mit jelent a ppm? A ppm azt jelenti, hogy a kérdéses gázból hány molekula van az egy millió összes jelenlévő gázmolekulán belül. Ez a mérés a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy millió molekulából jelenleg 427 CO₂ molekula van.

    Van, amit még szeretnék leírni. Szinte mindenhol más mértékegységet adnak meg. Liter, kilogramm, ppm. Bár a ppm most meg lett határozva, de ezzel nem lehet érzékeltetni, hogy vajon egy köbméter levegőben hány egység szén-dioxid van. 1m³ levegő 1,293 kg. Mivel a levegő egy keverék, így 78% nitrogén, 21% oxigén, és 1% egyéb gázok alkotják. Ebből adódik, hogy egy köbméter levegőben van 780 liter nitrogén, 210 liter oxigén, és 1 liter egyéb gázok. Még másképpen. Egy köbméter levegőben van 1,008 kg nitrogén, és 0,285 kg oxigén. Az egyéb gázoknak elenyésző a súlya. Amit a hírekben hallunk, és amit olvasunk, az a „ppm” érték. Vajon ez kézzel foghatóan mit jelent? Azt jelenti, hogy 1milligramm/liter egyenlő egy ppm-el. Most értünk el oda, hogy világosan lássuk a légkörben található CO₂ mennyiségét. Ez a mért adat szerint 427 ppm, azaz 427 milligramm/liter. Ez annyit jelent, hogy minden egyes liter levegőben 427 milligramm szén-dioxid található. Egy perc alatt 8 liter levegőt fogyasztunk el. Ez azt jelenti, hogy percenként 3320 milligramm CO₂ kerül a tüdőnkbe. Hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy naponta 4,78 gramm CO₂-ot lélegzünk be. Ennyi idegen, káros anyag kerül a szervezetünkbe. Nem csoda, hogy erősen megnövekedett a légúti és tüdőbetegségek száma. Több ezer cikk, vélemény, szakértő leírás jelent meg ez idáig, és most már szinte naponta olvashatunk a klímavédelemről. Lejjebb kellene vinni, korlátozni kellene, oda kellene figyelni, fontos a megelőzés, stb. Ezekhez hasonló dolgokat hallunk, látunk, olvasunk. Vajon mikor fogunk hallani arról, hogy konkrét intézkedések történnek világszerte. Meddig kell várni még?

   Bizonyára mindenki látott már olyan helyeket, ahol nagy volt a légszennyezés, a szmog. Világszerte hatalmas probléma, és egyre nagyobb a halálozási arány ebben a betegség fajtában. Miről van szó? A krónikus obstruktív tüdőbetegségről. Ez a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével járó betegség. Ez a fajta károsodás visszafordíthatatlan, a tüdő szerkezetének visszaállítására nincs lehetőség. Hazánkban 2017-ben 600 000 krónikus obstruktív tüdőbeteg volt. Ez hatalmas szám. A lakosság 6,18 százaléka szenved ebben a betegségben. Mik az okok? Természetesen a dohányzást sorolják az első helyre. Egy valamiről azonban nem szabad megfeledkezni. Egyre gyakoribb a poros, szennyezett környezet. Főleg a szálló por mennyisége a levegőben. Ez általában a nagyvárosokra jellemző, de már jelentkezik nagyobb területeken is. Általában a PM₁₀-es szállópor koncentrációról beszélünk. Már ez is hatással van a szervezetre.

    A legalacsonyabb szennyezés is veszélyt jelent az emberekre. A 10 mikronnál kisebb porrészecskék már túljutnak a garaton. A 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe. A 2,5 μm-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből. Egészségügyi szempontból a PM₁₀ illetve a PM_2,5 mikronos határnak van jelentősége. Az egészségügyi hatásai, hogy a porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint pl. asztma, tüdőrák. A legveszélyesebb a már említett PM_2,5 , amely eljut a tüdőhólyagokba és ott leülepszik, ezzel rontja annak gázcserélő képességét, és gyulladást okoz. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert.

      A táblázat azt mutatja, hogy mekkora méretű porrészecskék, milyen mélyre képesek lehatolni a légutakba. Van azért valami érdekes. Megállapítottak egy egészségügyi határértéket. Ez azt jelenti, hogy egy adott térfogatban hány gramm szennyező anyag lehet. A PM10 esetében ez a eü. határérték 40 mikrogramm/köbméter. Viszont ennyi mennyiségnek is van károsító hatása, hiszen ezt a levegőt lélegezzük be a 40 mikrogramm szállópor mennyiségével együtt. Ez viszont már lerakódik a tüdőben. Tehát már ekkora mennyiség is káros. Sok mindenre kell vigyázni, így a légkörre is. Egyre sűrűbben lehet hallani, hogy komoly gondot jelent a levegő szennyezése. Néhány ázsiai országban már jelentős a szennyezés.

       Mi a definíciója, mértékegysége, határértéke a légszennyezésnek? Az immisszió, a levegőterheltségi szint meghatározására szolgál: a levegőbe került szennyezőanyagok koncentrációját jelöli, és ezáltal a levegő környezeti minőségét adja meg. Mértékegysége: mg/Nm³. Az egészségügyi határérték az a levegőterheltségi szint, amelynél még nincs maradandó egészségkárosodás. Forrás: Plánum97 Kft. Az éves átlag egészségügyi határértéke 40mikrogramm/köbméter. Ez a durva szállópor /PM10-es/ értékére vonatkozik. /Csak zárójelben megjegyzem, a napi érték 50mikrogramm/köbméter/. Sajnos ez az érték eléggé bizonytalan, mivel átlagról van szó. Az egészségre ártalmas határértékek napi szinten alakulnak ki, és válnak ártalmassá. Tehát hiába beszélünk átlagról, a mindenkori értékek a mérvadóak. Melyek azok az anyagok, melyeket mérnek. Nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-monoxid, szálló por. Köznapi nyelven szmogriadónak nevezzük ezt a dolgot. A PM₁₀ durva port jelent, a PM_2,5 finom szálló port. A felsorolt szennyező anyagok együttese adná a valós értékeket. A szálló por éves egészségügyi határértéke PM₁₀ esetén tehát durva por, 40mikrogramm/m³, PM_2,5 esetén, tehát finom por 25mikrogramm/m³. A levegőszennyezés egy modernkori rossz dolog, amellyel sajnos együtt kell élnünk.  Nagyon sok légúti megbetegedés forrása a levegő rossz minősége.  Talán furcsának tűnik, de a háztartásokban is keletkeznek a levegőt szennyező anyagok. Pl. a fűtés alkalmával, cigarettázás révén, valamint főzés közben is. Hogy mennyire nem ellenőrzött, amiket írnak, ékes példája a témához kapcsolódó idézet: „A különböző részecskeméretű porok (az iparból, elsősorban a bányászatból, cementiparból, tüzelőanyagok égetésekor stb.) légzőszervi és rákos megbetegedések okozói. Különösen veszélyesek a 0,25-10 mm átmérőjű részecskék, a tüdőhólyagocskákban való megtapadásuk miatt. A belélegzett porok minőségétől függően, az emberekben különböző betegségeket okoznak (pl. szilikózis, azbesztózis, kenderláz, pamutláz). A növényekre gyakorolt káros hatásuk az, hogy a gázcsere nyílásokat eltömik, így akadályozzák a növény vízfelvételét”.  Forrás: Az alábbi multimédiás jegyzet Dr. Vallner Judit és Krausz Erzsébet Fenntarthatóság című tankönyve alapján készült”. Ahogy olvasom, ez az idézet egy tankönyvből való. Valamit nem értek, illetve egyszerűen képtelenségnek tartok. Olvassák el újra? A szövegben az áll: „Különösen veszélyesek a 0,25-10 mm átmérőjű részecskék, a tüdőhólyagocskákban való megtapadásuk miatt”. El tudják azt képzelni, hogy valaki egy centiméteres dolgot lenyeljen, és az a tüdőbe kerül? Elnézést, hogy eltértem kissé, de ez akkora tévedés, hogy nem lehet elmenni mellette, és ezt oktatják, hiszen tankönyvben jelent meg.

Összegezve, sajnos egyre több szennyező anyag kerül a levegőbe, ezért kell rá nagyon vigyázni. Nagyon természetesnek vesszük, hogy lélegzünk. Nem szabad egyáltalán elfelejteni, hogy milyen minőségű levegőt lélegzünk be. Vigyázzunk rá.

    Milyen egészségügyi határértékekről beszélünk? Fontos, hiszen ennek alapján rendelik el az esetleges szmogriadót. Erről egyre többet hallani világszerte. Az iparilag fejlett területeken ez szinte megkerülhetetlen. Az egyre nagyobb energiát felhasználó országokban egyre sűrűbben kell alkalmazni szmogriadót. Sajnos. Nagy kérdés, hogy mennyire lehetne, illetve kellene lecsökkenteni az egyes szinteket, hogy ezek ne forduljanak elő. Azt hiszem ez teljesen lehetetlen. Az ipari és gazdasági fejlődés nem engedi meg a csökkenést. Ennek már nem várható következményei, hanem jelenleg folyó következményei vannak. Lásd, egyre több légúti megbetegedés.