A sugárzásról
Nem tudom kihagyni. Jön a jó idő, a napsütés, a meleg, a kirándulás, lassan a fürdőzés is. Biztos, hogy elindulnak a különböző megszólalások a Nap káros hatásáról is. Most tényleg itt tartunk? Ki lett alakítva egy nézet, mely szerint a napsugarak veszélyesek, és védekezni kell ellenük. Ez van sulykolva évtizedek óta az emberekbe. Az eredmény, mindenki ken mindent magára, ha kell, ha nem, a különböző krémekből, naptejekből és egyéb vegyi anyagokból. A szomorú ebben az, hogy ez senkit nem érdekel. Főleg azokat nem, akik ezt a nézetet kialakították. Mindenki vegye, kenje, fújja, mert káros a napfény. Emberek, mi történik? Ma már szinte minden termék rákkeltő. Aztán ami elképesztő. Azt írják a szakértők, hogy 11 óra, és délután 15 óra között egyáltalán ne menjünk a napra. Csak egy valamit, hogy tényleg mennyire nem érdekel senkit a szakemberek közül. A 11 óra, az valódi idő szerint délelőtt 10 óra. A délután 15 óra valójában délután 14 óra. Ekkor van a legerősebb napsugárzás, mégis ekkorra már lehet napozni, ugyanis ez a szakértők szerint délután 15 óra után lehetséges. Ebből is látszik, hogy senkit nem érdekel a valóság. Vásárolj, vegyed, kenjed, pont.
Egy idézet: "Attól valóban nem lesz valaki bőrrákos, ha óvatosan, megfelelő időt tölt a napon, mert így barnul a bőr, és védettebb lesz az erősebb sugárzás ellen" .
Forrás: Házipatika
Földünket évmilliárdok óta érik a Napból érkező sugárzások. Éltető voltát nem lehet megkérdőjelezni. Minden ettől az égitesttől függ itt a Földön. Jótékony hatásához nem fér kétség. Valami viszont az utóbbi időben jelentősen megváltozott ezzel kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy manapság a napsugárzás egy káros jelenség. Ezt hirdetik mindenhol, ezt mondják főleg mostanában, amikor jönnek azok az idők, amikor szeretnénk többet kint lenni a szabadban. A napsugárzástól való tiltásnak megvan már a negatív hatása. Itt is meg kell említeni a mérsékletességet. A sugárzással kapcsolatban semmi ilyet nem lehet tapasztalni. Egyértelmű, hogy rossz dolog. A tiltás és az állandó kellemetlen negatív hírek jelennek meg a sajtóban, televízióban. Különböző nyilatkozatok látnak napvilágot, természetesen ezek sem jók. Nem akarok ezzel tovább így foglalkozni, inkább nézzük meg, hogy vajon mit lehet összegyűjteni a Nap káros hatásairól. Először határozzuk meg, hogy vajon milyen sugarak érnek bennünket? Háromféle sugárzás érkezik felénk, ami jelentős. Az infravörös, a látható, és az ultraibolya, vagy ultraviola, azaz, az UV-sugárzás. Ebből az első kettővel nem érdemes foglalkozni, mert igazából nincs semmilyen hatása a szervezetünkre. Amiről igazán szó van, az az UV-sugárzás. Vajon milyen sugárzás ez? Pontosan meg lehetne határozni ennek hullámhosszát és egyéb paramétereit, de azt hiszem, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ez a sugárzásfajta az, amitől óvnak bennünket olyannyira, hogy az már egy kicsit túlzás. Vajon miért? Gondolom, ezt sem kell bővebben kifejteni. Az emberek tudatában az van, hogy védekezni kell ellene, mert nagyon ártalmas. Ezt halljuk, látjuk mindenhol, cikkek garmada jelenik meg káros hatásáról. Minden formában negatív jelzőkkel illetik ezt a sugárzás fajtát. Döbbenetes cikkek jelennek meg olyanok tollából, akiknek sem szakmai, sem tudományos előmenetele nincs, még azt a fáradságot sem veszik, hogy igazából utána nézzenek bizonyos dolgoknak. A cél az, hogy a leadott hír félelmet keltsen. Félelmet a Nap jótékony sugaraival szemben. Mindenki hallott és olvasott már erről, és ott van ez mindenkinek a tudatában. Egy idő után, amit állandóan hallunk, látunk, idővel rögzül az emberekben. Itt tartunk most. Szeretnék néhány dolgot megosztani erről a témáról. Hangsúlyozom, hogy a leírtak bárki számára elérhetőek a világhálón. Semmi újat nem fogok mondani, hacsak nem a személyes tapasztalataimat. Mivel adatokról, tényekről, olyan információkról lesz szó, ami mérhető adatokon nyugszik. Legtöbb esetben az emberek egyáltalán nem gondolkodnak el azon, ami hírt kapnak, egyszerűen elfogadják, pedig sok furcsaság derül ki egyes állításokból. Nézzük. Nem sok adatot fogok említeni, ha igen, akkor alaposan el fogom magyarázni, hogy érthető legyen. A Földünket egy úgynevezett ózonréteg, köznyelven, ózonpajzs védi meg a nap káros sugaraitól. Mi az ózon? Az ózon az oxigén háromatomos változata. Annyit érdemes tudni, hogy a Nap sugarai által jönnek létre. Erre az „ózonpajzsra” hivatkoznak, hogy mennyire csökken, és az mennyire ártalmas. Valóban az ózonréteg csökkent, aminek hatására az 1980-as években hoztak egy rendeletet, melynek értelmében az ózonmolekulákat erősen bontó anyagoknak a használatát korlátozták. Ennek eredményeképpen az ózonréteg visszaállt a normális állapotára, normális vastagságára. Az ózonréteg 10km magasságban kezdődik, és 50km magasságig tart. Ebben a rétegben az ózonmolekulák, ha egyenletesen elterítenénk a föld felszínén, akkor 3mm vastag réteget alkotna. Ezzel kapcsolatban valamit feltétlenül meg kell említeni. Mégpedig ennek a rétegének a mérését és meghatározását. Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség, 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják. Ennek nagyon nagy jelentősége lesz a későbbiekben. Sokat beszélnek az ózonlyukról. Ez kicsit félrevezető. Az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet biztosít. Az ózonlyuk akkor következik be, amikor a Dobson-egység 220-200 DU alá esik. Ennek az értéknek nagy jelentősége lesz a későbbiekben. Az infravörös és a látható fény éri el a felszínt, a többi elnyelődik a légkörben. Az egyik UV-sugárzás éppen a sztratoszférában nyelődik el oxigénatomokkal ütközve, melynek révén keletkezik az ózon. Az ózonmolekula képződéséhez két dologra van szükség. Oxigénre és napfényre, ilyen egyszerű. Most ereszkedjünk le a földre, és nézzük meg, mi történik a felszínen. Minden nap világszerte közzé teszik az UV-sugárzás mértékét, és hogy mennyit tartózkodhatunk a napon. Itt az első furcsaság. Ugyanis a lényeges Dobson-egységet nem teszik közzé. A világtérképen viszont igen. Miért fontos ez? Ahol magas az UV-sugárzás, alacsony a Dobson-egység. Tehát, ha az ózonréteg Dobson-egysége magas, akkor nagyobb a védelem. Mikor válik veszélyessé a védelem? Akkor, ha Dobson-egység 200-220-as érték alá csökken. Mivel az értékek földrajzi helye az Amerikai földrész, így az időpont 10 óra 20 perc, és 12 óra 20 perc között lett jegyezve. Ugyanez az érték arány figyelhető meg, délután 14 órai időpontnál is. Ugyanez az összefüggés érvényes India vonalában is. Időpontjai 10 óra 30 perc, és 11 óra 30 perc között. Itt is jelentkezik az UV-sugárzás, és a Dobson-egység közötti összefüggés.
Nézzük meg mit jelent az UV-index? Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet –előrejelzés.
Forrás: life online portál
„Figyelem! Az itt feltüntetett maximális ajánlott napozási idők csak irányadóak, fényvédő krém használata mellett a pillanatnyi UV sugárzás alapján becsültek. Idősek és fiatalkorúak, fehér bőrűek számára rövidebb időszak vagy magas faktorszámú napozókrém javasolt. Az UV értékek, illetve a napsütés erőssége napközben folytonosan változik, kísérjék figyelemmel térképünket napozás előtt, vagy mobiltelefonról akár közben is.”
Forrás: időkép
Ez a meghatározás egy kicsit furcsa. Ugyanis becslésről van szó. Egy ilyen fontos kérdésben nem igazán szerencsés becslésekről beszélni, valamint az, hogy a feltüntetett másik érték, a napozásra vonatkoztatva csak irányadóak. Ez is egy furcsaság, ugye? Egy adat akkor pontos, ha mérés van mögötte. Egy becslés hiteltelen. Nézzünk egy másik összefüggést. Az erős napsugárzás ellen a szervezet úgy védekezik, hogy melanin-pigmentet termel, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin, UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A bőr felszínén ugyanaz játszódik le, mint a sztratoszférában. Az UV-sugárzás hővé alakul, ezt érezzük is, hiszen meleg lesz a bőrünk. 1997-ben elfogadták az ózoncsökkentő gázok teljes kivonását. Ennek köszönhetően a főbb ózoncsökkentő vegyi anyagok használata 80%-kal csökkent. Svédország 1978. január 23-án betiltotta az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát. 2003-as tudományos bejelentés szerint a CFC /freon néven vált ismerté, chlor-fluor-carbon// gázok nemzetközi betiltásának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult, oly mértékben, hogy 2030-ra teljesen helyreáll az ózonréteg az Északi félteke fölött. Ez azt jelenti, hogy most is tökéletes az ózonréteg védelme. A korábbi veszteség a bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően visszaépült.
Sokszor hallani, és emlegetik azt, hogy még borult időben is veszélyes az UV, sőt ajánlatos napszemüveget viselni. A fenti grafikon azt mutatja, hogy mennyi az értéke az UV-nak, felhős idő esetén. Az igaz, hogy az információ nem tér ki a felhőzet zártságáról, csak annyit említ, hogy érdemes használni borult időben is napszemüveget. Tudjuk, hogy a szemüveg viselete egy kellék, amit a metróban is használnak az emberek, szerintem divatból, és nem védelemből. A következő felhívás látott napvilágot.
VISELJ NAPSZEMÜVEGET!
„A káros UVA és UVB sugarak a szemet és a szemkörnyék finom bőrét is támadják, így hóban, szélben, napsütésben, sőt, még felhős időben is viseljünk napszemüveget! Ma már trendi darabok milliói közül választhatjuk ki a formában, fazonban megfelelőt, funkcióját tekintve viszont sose legyen alku tárgya, hogy a lencsék megfelelő védelemmel legyenek ellátva”!
Forrás: Ezüstfény Magánklinika
Lehet, hogy én nem értek hozzá, de azért valamit megjegyeznék. Ha az UV-sugár tiszta derült időben 3-as fokozatig nem káros, akkor miért kellene felhős időben is napszemüveget viselni? Azért még tovább megyek. Az UV-sugárzás 7-es érték fölött veszélyes a táblázat szerint. Felhős időben nincs UV-sugárzás. Maradjunk annyiban, hogy a szemész nem ért a fizikához és a meteorológiához, de legalább kérdezze meg a hozzáértő embert.
UV Index |
UV |
Huzamosabb ideig szabadban tartózkodók védekezése |
Javasolt napozási (bőrleégési) idő [perc] |
|||
nagyon érzékeny |
érzékeny |
közepesen érzékeny |
kevésbé érzékeny |
|||
8.0 felett |
extrém |
11 és 15 óra között keressük az árnyékot, könnyű, kevés testrészt fedetlenül hagyó ruha, széles karimájú kalap viselése, napernyő használata indokolt. |
10 - 15 |
15 - 20 |
25 - 30 |
30 - 40 |
7.0 - 7.9 |
nagyon |
Széles karimájú kalap, napszemüveg, napernyő, a fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt. Kerüljük a déli napsütésben az árnyékmentes helyen való tartózkodást! |
15 - 20 |
20 - 25 |
30 - 35 |
40 - 45 |
5.0 - 6.9 |
erős |
Széles karimájú kalap, napszemüveg, érzékenyebbeknek napernyő, fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt! |
20 - 30 |
25 - 35 |
35 - 45 |
45 - 60 |
3.0 - 4.9 |
mérsékelt |
Széles karimájú kalap, napszemüveg mindenkinek indokolt! |
30 - 45 |
35 - 60 |
45 - 80 |
60 - 100 |
0.1 - 2.9 |
gyenge |
Különlegesen érzékeny bőrűek és csecsemők kivételével óvintézkedés nem szükséges. |
45 - 60 |
60 - 75 |
80 - 90 |
100 - 120 |
2-es UV Index alatt > 120 perc |
Forrás: OMSZ