Érthetetlen, avagy az a csúnya napsugár

   Itt a szép napsütés, és kellemes meleg vesz körül. Ilyenkor szoktak megjelenni a különböző cikkek a napsugár „káros” hatásairól. Sajnos, de itt tartunk. Az én korosztályom régebben azért kente be magát különböző napbarnító olajokkal, mert azt szerette volna, hogy szép, egyenletes barna legyen a bőre. El is értük, nem beszélve arról, hogy egy alapvető vitamin, a D-vitamin termelődik napfény hatására, ami jelentősen kihat a szervezet egészséges működésére. Ma már óvják, féltik a gyerekeket a napfénytől, oly annyira, hogy még fürdőzés előtt bekenik a gyereket valamilyen napvédő krémmel, aztán irány a medence. Arra már nem gondolnak, hogy a fürdőzés azzal is jár, hogy az ember szája is érintkezik a vízzel. Sőt! A gondtalan pancsolás közben óhatatlanul is nyelünk abból a vízből, ha nem is sokat. Itt jön az érdekes dolog. Ugyanis, amit rákentek a gyerekre, egyszer nem használ semmit, mert vízben van. A másik viszont már elgondolkodtató. A bekent gyerek testéről a vegyi anyag bemosódik a medence vizébe, és a másik ember ezt a szennyezett vizet óhatatlanul is lenyeli. Hogy ez mit okoz a szervezetben, nem tudni. Egy biztos. Nem tesz jót. Annyira nem, hogy ezek a vegyi anyagok már a bőrön keresztül is bekerülnek a véráramba, olyan agresszív tulajdonságokkal rendelkeznek. Meg lehet nézni, hogy milyen anyagok vannak feltüntetve a flakonon, és véletlenül mit hagynak ki. A megoldás az lenne, hogy zuhanyozás, fürdés, száradás, bekenés, ha már annyira szükséges az a fránya kemikália. Azt is meg kellene gondolni, hogy vajon szükséges-e a naptej, vagy más egyéb anyag. Ugyanis a mérsékletesség elve alapján elérhető, hogy a gyerek vagy felnőtt szép barna legyen, megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődjön, ezáltal immunrendszere erősödik. Ma már sajnos előírják a nagy dózisú D-vitamin bevitelét. A napsugár ugyanazt teszi, csak természetes úton. Nem kell órákat a napon tölteni, elég 15-20 perc. Ennyi idő alatt nincs leégés. Nagyon eltérő írások jelennek meg ezzel kapcsolatban is. Gondolom, nem kell mondani, hogy miért. Hát persze. Az érdek. Minden terület érdekek mentén húzódik. Ez a terület sem kivétel. Kérem, olvassák el figyelmesen az alábbi sorokat.

     „A melanin hatékonyan nyeli el a fényt, a bejövő UV-sugárzás 99,9% abszorbeálja^[1] és képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól, csökkentve ezzel a bőrrák kialakulásának esélyét”.

Forrás: Wikipédia

Melanin= a melanin határozza meg a bőr, a haj, és a szem színét

Abszorbeálja= elnyeli

       „A „Nők Lapja” hasábjain jelent meg a következő „Nyári hajkárok” című írás. Idézem: „A hableányoknak elsősorban vízálló védelemre van szükségük. Mielőtt elmerülnének a habokban, érdemes édesvízzel leöblíteni a frizurájukat, mert ez segít megakadályozni, hogy a só és a klór a hajszálak mélyére hatoljon. A sókristályok úgynevezett gyújtóüveget képezhetnek a hajban. Ezért ahogy partra érnek, azonnal öblítsék le a hajat újra, és fújják be UV-védelmet adó ápoló készítménnyel”.   

Forrás: Nőklapja magazin

   Ez a diagram nagyon fontos. A fontosságát az emeli ki, hogy az ózonpajzs lyuk mérete egyre kisebb, ami azt jelenti, hogy kezd visszaállni a teljes takartság. A 2040-es évekre teljesen visszaáll az eredeti állapotába. Ez köszönhető annak, hogy tudatosabb a környetvédelem szerepe. Ez még nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Közel sem, de ez egy igen jó eredmény. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy az ózonpajzs nem tűnt el, csak vékonyodott. A jelenlegi mérete is ellátja funkcióját. Ez a kijelentés eléggé megosztó. Ugyanis az érdekek mentén húzódó vélemények azt hangoztatják, hogy csökken az ózonpajzs vastagsága, így több káros anyag jut le a felszínig, ezáltal veszélyesebb. Ma már ez a kijelentés a döntő, semmi más nem számít. Erre épül egy teljesen új üzletág. Ahogy mindenhol, itt is be kellene tartani egy szabályt. Azzal, hogy esetlegesen vékonyabb az ózonpajzs, nem kell szélsőségesen gondolkodni. A mérsékletesség a kulcsszó.

Miről beszélnek?

Először határozzuk meg azt, hogy egyáltalán mi az az UV-sugárzás. Az UV-sugárzás az emberi szem számára láthatatlan a 100, és 400 nanométer közötti sugársáv.

UV-A (315–400 nm): a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagén rostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen, a melanin oxidálásával idézi elő.

UV-B (280–315 nm): a Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin-képződést), aminek hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS-molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást.

UV-C (100–280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Forrás: Wikipédia

   Ha figyelmesen elolvassák, a szövegben van egy figyelemre méltó mondat. A következő: „a melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást”. Nem érdekes? Aztán van még valami.

„A 220–320 nm hullámhosszú ibolyántúli sugarainak (UV) hatására az O2 molekula gerjesztődik, majd felbomlik, két egyatomos oxigén szabadgyököt hozva létre, amelyek egyesülnek a kétatomos oxigénmolekulákkal. Az így létrejött háromatomos oxigénmolekula az ózon. A folyamatban megjelenő fölös energiát a semleges nitrogénmolekulák (N2) veszik fel, ezek biztosítják az energiamérleg egyensúlyát. Az ózon elbomlik két- és egyatomos oxigénné. Mivel a napsugarak folyamatosan érkeznek a légkörbe, ez a kémiai reakció folyamatos. Az ózon keletkezése és elbomlása egyensúlyi folyamat, egyidejűleg megy végbe, ezért természetes körülmények között az ózon mennyisége a légkörben állandó. A sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodása okozta negatív hatások elleni védekezés a fokozatos napozás és a napozás időpontjának kiválasztása. Ennek folytán a hám megfelelő sejtrétege 3–5-szörösére megvastagodik, és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító ibolyántúli sugárzás elől”.

Forrás: „Korunk” folyóirat

Mi az az UV-index?

Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet-előrejelzés.

Az UV-index értékei nullától indulnak felfelé egy skálán, amely 1-től 10-ig jelzi a veszély fokát. Minél magasabb az index számértéke, annál nagyobb az UV-kockázat, vagyis adott idő alatt annál gyorsabban következhet be a szem vagy a bőr károsodása.

Európában, hazánkban is az index jellemzően nem haladja meg a nyolcat, de bizonyos tényezők együttállása esetén azért lehet magasabb, például vízparti üdülőhelyeken vagy magasan fekvő területeken.

Forrás: life online portál

    Így a végére van még valami. Az idősek mondását tudom csak kiemelni, ami mindre vonatkozik. Mindent lehet, mindenből lehet, csak mérsékletesen. Ez vonatkozik a napsugárra is. Ha odafigyelünk arra, hogy folyamatosan érjen a nap, akkor nincs semmi baj sem. Régen mi úgy emlegettük a napsugarat, hogy az éltető napsugár. Ma már úgy emlegetik, az a káros napsugár. Úgy gondolom, egy kissé túllőttünk a célon ezzel a megfogalmazással. Gyakorlatilag mindent a Napnak köszönhetünk. Itt is az ember a fő láncszem, hiszen maga az ember tette olyanná a környezetet, amilyent most minden nap megtapasztal, jóságával, rosszával együtt. A fejekben kellene rendet tenni. Foglalkozni a valós, értelmes dolgokkal, és nem folyamatosan a rossz dolgokat közölni az emberekkel. Ja, hogy ez is már egy üzletág? Valóban.

Egy idézet: A bőrrák valóban előfordul a fedett testrészeken is, és a ruhával fedett bőrfelületeken is kialakulhat. Bár a napnak kitett területeken, mint az arc, fej, nyak és hát, gyakrabban fordul elő, létezik olyan bőrrák típus is, amely a ruhával fedett testrészeken alakul ki. A melanóma például egy olyan bőrrák, amely a fedett testfelületeken is kialakulhat, állítja az Oktogon Medical Center.