Hőmérséklet, szél, csapadék, időjárás, klíma

    Azt hiszem, minden embert foglalkoztatnak a címben szereplő fogalmak.  Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy megfelelően tudják-e értelmezni ezeket a fogalmakat, és hogy melyik mit takar. Egyes beszélgetések alkalmával biztos, hogy előkerül az időjárás. Igen, valóban sok függ ettől, még az emberek viselkedése is. Hangulati hatással van. A nyarat melegnek, a telet havasnak, a tavaszt érlelőnek, az őszt csapadékosnak próbálják elfogadni. Az időjárásra sok mindent lehet mondani. Vannak szélsőséges esetek, sőt ma már extrém megnyilvánulásai is van az időjárásnak. Ez mindig is téma, és az is marad az emberek között. Az viszont néha furcsa, hogy azonos területi helyekről teljesen más értékek kerülnek napvilágra. Miért van ez? Kérdezhetjük. Ahhoz, hogy valamennyire belelássunk ebbe a folyamatba, mely minden embert érdekel, érdemes egy-két szót szólni a különböző részfogalmakról.

Először nézzük meg mi a hőmérséklet, mi a definíciója.

„A hőmérséklet egy intenzív állapothatározó, egyszerre jellemzi az anyag mikroszkopikus és makroszkopikus állapotát”.

Makroszkopikus nagyságrendben egy érezhető dolog. A napsugarak először a talajt melegítik fel. A melegedés függ a napsütés időtartamától, beesési szögétől, tehát minél meredekebben érkezik a talajra a napsugár, annál jobban melegszik, illetve függ a talaj színétől. Ezért látni, hogy télen a hó a sötétebb tárgyak körül hamarabb elolvad. A világosabb szín jobban visszaveri a napsugarakat, mint a sötét. A hőmérsékletet hőmérővel mérjük. Többféle skálát használnak világszerte, de a Celsius fok a legelterjedtebb. Szélvédett helyen, árnyékban, két méteres felszín feletti magasságban kell mérni. A napsugárzás a talajt melegíti először, azután a fölötte található levegő melegszik. Így alakul ki a hőmérsékleti tartomány. A magasság növekedésével a hőmérséklet is csökken. Van egy lényeges tényező, ez pedig az „üvegházhatás”. A szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxidok, stb. nem csupán elnyelik, hanem vissza is verik a hosszúhullámú hőhullámokat a földfelszín felé. Ezt hívjuk „üvegház hatásnak”. Ez egy fontos állapot, mivel a légkör melegedéséhez nélkülözhetetlen. Akkor van baj, amikor túl telített a légkör ezektől a gázoktól. Sokkal több hő jut vissza a felszínre, és ezáltal intenzívebb a melegedés, magasabb a hőmérséklet. Hangsúlyozom a hőmérséklet.  

A szél definíciója

„Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását”.

Egyszerűbben kifejezve, a meleg levegő helyére hideg levegő áramlik: ez a szél.  A levegő intenzív mozgását az egyes nyomáskülönbségek hozzák létre, melyekre a hőmérséklet különbségek hatnak. Mindenki tapasztalta már ezeknek a légmozgásoknak az erejét, nagyságát. A szél mindaddig hat, amíg a nyomáskülönbségek ki nem egyenlítődnek. Sokféle légáramlatról beszélünk, de a lényeg, hogy ezek a légmozgások sok mindent jelentősen befolyásolnak. Lehet természetesen felszíni, valamint magas légköri légmozgás. A szél sebességét Beaufort-skálán mérik, osztályozzák. Bolygónk forgásából adódóan három szélrendszer alakult ki. Passzátszelek, nyugati szelek, keleti szelek. A passzátszelek az egyenlítő és a térítők között alakulnak ki, míg a nyugati és keleti szelek felelősek a ciklonokért és anticiklonokért.

A csapadék definíciója

„A páratartalom kiválását /a csapadékot/ valamely légtömeg lehűlése okozza, amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, akkor a pára látható alakban kiválik”.

Mi a harmatpont? A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. A csapadék igen sokféle lehet:

pára, köd, eső, hó, jégeső. Mérése úgy történik, hogy egy megfelelő edényben összegyűjtik a lehullott csapadékot. Egy milliméter csapadék lehullása annyit jelent, hogy egy négyzetméteres

felületre 1 liter víz esik. A víznek mindig is meghatározó szerep jutott a Földön. A növény- és gyümölcstermesztés egyik fontos eleme. Mára már sok helyen kérdéses az iható víz.  

     E három fogalmat használják a meteorológusok az időjárás előre jelzésére. Ezt látjuk a híradásokban. Igaz, különböző értékeket adnak meg. Egységes álláspont nincs. Abba most ne menjünk bele, hogy miért. Egyet azért érdemes megjegyezni. Sok esetben jelentős eltéréseket mutatnak, mondanak, annak ellenére, hogy egy forrást használnak. Ez jellemző mindhárom dologra. Sajnos az előrejelzés annak ellenére, hogy igen nagy fejlődésen ment keresztül, nagyon pontatlan. Hőmérsékletekben több fok, szélben több tíz kilométer, csapadékban több 10%-os eltérések is vannak. Mi okozza mindezt? Egyetlen válasz lehetséges. Mégpedig az, hogy Földünk kezd megváltozni. Itt szeretnék utalni egy személyes tapasztalatra. Biztos, hogy nem vagyok egyedül ezzel a tapasztalati ténnyel. Az 1960-70-es évekhez képest jelentős eltérések vannak mindhárom területen. Aztán ha visszaemlékezünk, különböző fórumokon hangot adtak annak, hogy óvni kell bolygónkat. Ez abban merült ki, hogy úgy az említett időszakban megjelent írások, elemzések a 2000-es éveket jelölték meg annak, hogy komoly negatív változások történjenek. Majd az idő előrehaladtával ez a meghatározás kitolódott úgy 2010-2020-ra, majd most már ott tartunk, hogy a 2050-es évet tartják veszélyesnek. Hát nem furcsa? Mondhatjuk, hogy eltelt azóta több mint 50 év, és szinte semmit nem haladt előre az ügy. Elnézést, tévedek. Egy nagyon fontos dologban igen. Ez az ózonréteg védelme.

      Most értünk el oda, hogy meghatározzuk a klíma szó értelmét, jelentését. „Az éghajlatváltozás vagy klímaváltozás a klíma, éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, nemcsak helyi, hanem globális szinten is”.

     A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra, vagy a széljárásra. Többször halljuk a globális felmelegedés kifejezést. Ez nagyon szorosan összefügg az emberi tevékenységgel. Ennek egyik lényeges jele az „üvegházhatás” jelenléte. A pontos rálátás miatt válasszuk szét a hőmérséklet és a klíma fogalmakat. Ezt sokan összekeverik. Ugyanis a kettő nem ugyanaz. Az emberek tudatában és hétköznapi használatban a „klíma” szó hőmérséklet változást jelent. Lásd: lakásklíma, autóklíma, stb. Mind a meghatározásokban szerepel, a klíma egy összetett globális jelenség, mely mindhárom fogalmat takarja. Együttesen fejtik ki hatásukat a föld felszínén. Ezek az együttes hatások helyi jelleggel is, és globális jelleggel kialakulhatnak. Az egyre inkább instabillá váló légkör jellemzője a kiszámíthatatlanság. Ahhoz, hogy kellő pontosságú, és ami még fontosabb, hogy földrajzi helyekre is pontosan meghatározott jelzést tudjunk adni, azaz, helyileg hol következnek be jelentős változások, esetleg extrém jelenségek, nagyon sok együttes megfigyelés szükséges. Ehhez adnak nagy segítséget a műholdak. Nézzük meg, milyen változás történt az 1960-70-es évekhez képest. Itt vegyünk elő egy személyes tapasztalatot. Az idősebb korúak erre pontosan emlékeznek. Ezt úgy mondhatjuk egyszerűen, hogy volt tavasz, volt nyár, volt ősz, volt tél. A tél hideg volt és havas, a tavasz fokozatosan melegedő és érlelő, a folyók, tavak folyamatosan a mérsékelt meleg ellenére felmelegedtek nyárra, az ősz csapadékosabb volt, és kiszámíthatóan tartott a hőmérséklet a hideg felé. Minden évszak hozta a tőle elvárható időjárást. Sokan most talán joggal megemlíthetnék, hogy akkor is voltak szélsőségek. Ezt senki nem állította, hogy nem volt, hiszen meg lehet keresni, hogy milyen hőmérsékleti és csapadék eltérések voltak régen is. Azt viszont ne feledjük el, hogy ezek nem folyamatos jelenségek voltak. A mostaniak viszont emelkedő tendenciát mutatnak. Ez azt jelenti, hogy állandóan emelkednek, illetve csökkennek az értékek. Azért írom a kettősséget, mert a hőmérséklet emelkedik, a csapadék csökken. A grafikonok elég jól kifejezik a változásokat. Ez már a klímaváltozás, vagy éghajlat változás eredménye. Kérem, nézzék meg alaposan. Bárki megteheti, hogy utána néz ezeknek az értékeknek. Mindenki előtt ott a lehetőség, hogy leellenőrizze. Sajnos a változások egyre inkább előtérbe kerülnek. Hallunk híreket a világ különböző pontjairól, hogy milyen furcsa időjárási helyzet alakult ki. Lokálisan rengeteg csapadék, nagy szárazság, bozót-, illetve erdőtüzek, áradások, földcsuszamlások, szélviharok, stb. Ezek mind egy korábban elindult folyamatnak a kísérői. Mondhatni azt is, hogy a klímaváltozás ma már teljes mértékben jelen van a hétköznapokban.   

Azt hiszem, a feltüntetett értékek önmagukért beszélnek.