Hőmérséklet, szárazság, csapadék

    A címben felsorolt tényezők határozzák meg, hogy kialakulhat-e tűz valahol. Ahogy hallani és látni lehet, nagyon sok helyen a világban komoly gondot jelentenek ezek a fogalmak, ugyanis teljesen megváltoztak egy adott régió éghajlati viszonyai. Ezek a régiók egy országon belül is jelentősen eltérhetnek hőmérsékletben is, és csapadék mennyiségben is. Melyek a fő tájak:

Északi-középhegység, Alföld, Bakony, Kisalföld, Alpokalja, Mecsek, Zalai-dombság, Somogyi-dombság 

Az Északi-középhegység évi középhőmérséklete 8-9 Celsius fok. Az éves csapadék éves mennyisége 600-800 mm.

Az Alföld évi középhőmérséklete 10-11 Celsius fok, a csapadék éves mennyisége 400-450 mm.

A Bakony évi középhőmérséklete 8,5 Celsius fok, a csapadék éves mennyisége 500-600 mm.

A Kisalföld évi középhőmérséklete 9,5 Celsius fok, éves csapadék mennyisége 670 mm.

Az Alpokalja évi középhőmérséklete 8-9 Celsius fok, éves csapadék mennyisége 700-800 mm.

A Mecsek évi középhőmérséklete 9-12 Celsius fok, a csapadék éves mennyisége 700-800 mm.

A Zalai-dombság évi középhőmérséklete 9,5 Celsius fok, éves csapadék mennyisége 750-800 mm.

A Somogyi-dombság évi középhőmérséklete 10 Celsius fok, éves csapadék mennyisége 600-700 mm.

   Az egyes régiók felsorolt adataihoz az is hozzátartozik, hogy még azokon belül is lehetnek kisebb-nagyobb eltérések. A lényeg a következő. Ahogy telnek az évtizedek, egyre inkább érezhető és tapasztalható, hogy változás állt be. Jelentős változás. A hőmérsékletre vezethető vissza minden. A hőmérséklet állandó emelkedése elindított egy folyamatot, amely azt eredményezi, hogy magasabb hőmérsékleti értékekkel kell számolnunk. Itt el kell felejteni az átlagolást. Egy globális vizsgálatkor támpontot ad, de amikor csak mondjuk, néhány évtizedet vizsgálunk, akkor torz eredményt mutat. Mire gondolok? Nevezetesen arra, hogy például a nyári hónapokban jelentősen megnőttek azok a napok, amikor hőségnapokról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet 30 Celsius fok felett van.

     Ahogy látható, már extrém, azaz, 35 Celsius fok feletti hőmérsékletek sem ritkák. Ez a hőfok már alkalmas arra, hogy szárazságot idézzen elő. A nyári időszakok napjainak hossza lehetővé teszi, hogy tartósan ki legyen téve a növényzet és a talaj a melegnek. Ez azt eredményezi, hogy elindul a szárazság kialakulása. Ez még azzal is jár, hogy csökken a levegő páratartalma. Az is igaz, hogy a nagyobb hőmérséklet több vizet képes megtartani akkor, ha van. De az is egyre kevesebb. Sajnos hazánk területén már van hivatalosan is elismert és jegyzett félsivatag a Homokhátság. A nyarak egyre melegebbek lesznek, és ami nem jó jel, hogy már évek óta megfigyelhető a csapadék rendszertelen eloszlása. Egyre gyakoribb a lokális jellegű, rövid idő alatt, nagy mennyiségű eső hullása. Ez sok minden más dolgot is magával vonz. Például villámárvizeket, a termőtalaj lemosását a hegyekről, dombokról.

    Gyakran előfordul, hogy sok esetben nagy mennyiségű eső hullik kis területen rövid idő alatt. Mivel a víz egyre inkább fogy, így érdemes lenne azt a gyakorlatot követni, amit régen, úgy lehet mondani 100 évvel ezelőtt csináltak. Tároló területeket kialakítani, hogy azt a nagy mennyiségű csapadékot, ami lehullik, később fel lehessen használni. Sok helyen még a mai napig látszanak hazánkban azok az árkok, vízelvezetők, melyekkel egy helyre terelték a vizet, és amikor szükséges volt, akkor onnan tudtak vételezni. Sajnos azzal, hogy nő a hőmérséklet, egy másik jelenség is felüti a fejét. Ez nem más, mint a talaj nedvességtartalmának jelentős csökkenése. Az egyes mérőpontokon már kimutatható, hogy nagyon csökken a talajvíz szintje. A kettő szorosan összefügg. A mezőgazdaságnak ez nagy probléma. Mivel lassan már csak ott lehet hatékonyan termelni, ahol öntözés van. A szárazságtűrő növényeknek az a legnagyobb bajuk, mert ezzel próbálkoznak a nemesítők, hogy csökken a bennük lévő vitamin tartalom. Ez nagy baj. A talaj nedvességtartalma már jelentős.   

Ha megnézzük, akkor a hazánkra hullott csapadékmennyiség mindenhol negatív értékeket mutat a talajban. Ehhez elég volt két olyan év, amelyik jelentősen kevés esőt hozott. A meleg és a kevés csapadék megtette a hatását. Télen sem volt hó. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a talaj nedvességtartalma alacsony szinten maradjon.

     Ha megnézzük, akkor a 2011-es év igen csekély mennyiségű csapadékok produkált. Havi átlagban 33,3 mm-t. A Földön történő kisebb változások is jelentősen befolyásolják az egyes területek éghajlatát. Sajnos, ez éppen rossz irányba tolódik. Az éves középhőmérsékletnél ez 2,0 Celsius fok emelkedést jelent. Összességében megállapítható, hogy hazánk éghajlata is jelentős változásokon megy keresztül. Itt a jövőben nagyon fontos lenne az öntözés kiterjesztése, illetve az említett víztárolók kialakítása a megfelelő csatornarendszerekkel együtt.  

    Ami még talán fontos lehet. Hazánk területén is vannak olyan helyek, régiók, ahol sűrű aljnövényzet van. Vannak erdőségek, ahol szintén megtalálható ez a bokros növényzet. Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy a szárazság magával hordoz egy veszélyes állapotot, és ez nem más, mint a tűz. Csak idő kérdése, hogy mikor alakulnak ki hazánkban is olyan bozót- és erdőtüzek, melyek sok helyen már gondot jelentenek. Szerte a világban hatalmas problémát jelentenek a szárazság következtében kialakuló bozót- és erdőtüzek. Ezek nemcsak a növényzetben tesznek hatalmas károkat, hanem anyagi javakban, sajnos sok esetben az embereket is veszélyeztetik. Éppen itt az ideje annak, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak arra, hogy jobban oda kellene figyelni a környezetünkre, a természetre, hiszen az élőhelyünkről van szó. Elő kellene venni a régi dolgokat, melyek elősegítik azt, hogy a talaj ismét visszaálljon arra a szintre, ami megfelelő. A hőmérsékletet rövid idő alatt már nem lehet visszaállítani, ami az egész változás okozója, de a környezetünket át lehet alakítani úgy, hogy élhetőbb, lakhatóbb legyen. Igaz, ehhez olyan változtatást kell, kellene megvalósítani, ami nem kis munka, de azt hiszem, hogy csak így lehet elkerülni nagyon sok kellemetlen dolgot, amivel találkozni fogunk, ha ezeket nem lépjük meg. Szerencsére hazánkban még nem jelentősek az erdőtüzek, de ennek ellenére nem szabad elhanyagolni ezt a területet sem. A szélsőséges időjárási helyzetek időszaka hazánkat sem kíméli.