Adalékanyagok
Az már eléggé köztudott, hogy minden élelmiszerben található valamilyen adalék anyag. Ez lehet élelmiszeripari termék, táplálék kiegészítő, étrend kiegészítő, vagy bármilyen ital. Már a sokféle tápanyag egymásra való élettani hatása is vitatott, hátha még bennük különféle kémiai tulajdonságú szermaradványokkal, adalékanyagokkal keverednek. Itt feltétlen ki kell emelni egy mondatot. „Már a sokféle tápanyagok egymásra való élettani hatása is vitatott”. Hát nem furcsa? Mi nem lehet annyira természetes, hogy változatosan étkezünk, mert ez az alapja annak, hogy megfelelő mennyiségű vitaminokat, ásványi anyagokat és sókat vigyünk be a szervezetünkbe. A tápanyagok egymásra való élettani hatásán alapul a szervezet egészséges állapota. Ezen mit nem lehet érteni? Mi az, amit vitatni kellene? Az adalékanyagokat kellene inkább vizsgálni, mintsem a természetes élelmiszeripari anyagokat kritizálni, és szinte ártalmasnak állítani. Az adalékanyagok egytől-egyik kémiai, azaz vegyi anyagok. Szinte jóságosnak állítják be a vegyi anyagokat. Idézem: „Az allergiásoknak segíthet „kinyomozni”, hogy a jövőben melyik adalékanyagtól kell tartózkodnia”. Ebből fakad a következő következtetés: a becsült adatok szerint a magyar állampolgárok kb. 40%-a allergiás. Lehet, hogy az adalékanyagokat kellene megszüntetni, és akkor nem lenne ennyi allergiás? Talán nem is buta kérdés. De menjünk tovább. A Fogyasztóvédelem által kiadott írásból idézek:
Az adalékok használata elsősorban a gyártóknak szükséges. Számukra hasznos is, hiszen az adalékok:
-
a terméket tetszetőssé, jobban eladhatóvá teszik (színezékek, fényező-, zseléző anyagok),
-
új termékcsoportokat juttatnak a piacra ("light"-termékek) - segítenek leplezni a minőségi hibákat (ízfokozók, édesítőszerek, aromák),
-
olcsóbbá teszik a termelést, hiszen a vegyipar szintetikus adalékaival drága alapanyagokat lehet kiváltani,
-
növelik a termék elállóságát, térfogatát (tartósítószerek, tészta-kelesztőszerek, pelyhesítők),
-
a termékbe építve vághatóvá teszik a vizet (pl. a parizer)
Igaz, hogy a friss, vegyszermentes élelmiszer-alapanyagok egészségesebbek és olcsóbbak, mint az agyon feldolgozott, agyoncsomagolt társai - az iparnak és kereskedelemnek azonban ez utóbbiak hozzák a nagy forgalmat (hasznot). Logikus, hogy a reklám milliárdjaikat is erre költik.
Fő szabályként: egy élelmiszeripari terméknél annál több adalékanyaggal számolhatunk, minél messzebbről érkezett, minél több feldolgozási műveleten esett át, és minél kívánatosabbra, tartósabbra csinálták.
Óvatosságot igényelnek tehát:
-
a több ezer kilométeren át utaztatott (nálunk csak érleltetett) déligyümölcsök,
-
a félkész- illetve készételek (konzervek, mélyhűtött áruk)
-
és a magas feldolgozottságú termékek (egyes tejipari és húsipari készítmények, édességek, "üdítő" italok).