A jó talaj fontossága

    Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy egyre nagyobb figyelmet kell, kellene fordítani a talajra, mégpedig a művelésre alkalmas talajra. Miért fontos ez? Azt hiszem, sokáig nem kell gondolkodni rajta. Az emberiség létszáma rohamosan nő, a mezőgazdasági területek, ahol terményeket lehet előállítani, azok meg rohamosan csökkennek. Ennél fogva egyre nagyobb szerepet kap a talaj, mivel el kell látni több mint nyolc milliárd embert élelmiszerrel. Melyek azok a tényezők, amelyek gátolják, illetve sok esetben teljesen alkalmatlanná tesznek területeket arra, hogy ott szinte semmiféle termelést nem lehet folytatni? Aszályos időszak, szárazság, sivatagosodás, talajszennyezés, erózió, öntözés hiánya, tápanyag hiány. Az aszály, a szárazság és a sivatagosodás nagyon együtt járó tényezők. A felmelegedés mindenhol jelen van. Ez súlyosan érinti a mezőgazdaságot is. A hőmérséklet hatására hiány lép fel a talajban, mégpedig talajnedvesség formájában. Ez nagyon fontos a növényeknek. Víz hatására tudják felszívni a talajból a tápanyagokat. A száraz talaj alkalmatlan arra, hogy a növényzet megmaradjon. Sajnos hazánkban is van már olyan terület, amely félsivataggá lett nyilvánítva. Ez a Homokhátság. Intő jel arra nézve, hogy hazánkban is felütötte a fejét a szélsőséges időjárás talajra gyakorolt hatása. A szabadföldi termesztés a legnagyobb vesztese ezen a téren, és pontosan azok a termények, melyek a lakosság alapvető élelmiszereit képezik. Az egyre fokozódó melegebb időjárás egyre inkább próbára teszi a gabonával foglalkozókat. Felvetődik még egy olyan probléma is, hogy hiányzik a légkör nedvessége is. Nincs pára a levegőben. A növényzet ezt is igényli. Ki lehet jelenteni, hogy hazánkban a talajvíz, mely részben felelős a talajnedvességért, egyre mélyebbre kerül. Pontosan azokon a területeken mérhető ez az állapot, ahol azokat a terményeket nevelik, amelyek alapvető élelmiszerként vannak nyilvántartva. Van olyan terület, ahol a talajvíz több métert is csökkent. A diagramon látható, hogy a hőmérséklet nő, a csapadék pedig csökken. Ez azt okozza, hogy egyre kevesebb lesz a talajban a víz, ami elengedhetetlen a növények fejlődését illetően. Sajnos hazánkban is kezd kialakulni a csapadék lokális megjelenése. Ez azt jelenti, hogy rövid idő alatt kis területen nagy mennyiségű eső hullik. Ennek következménye, hogy a kialakuló villámárvizek elmossák a talaj termőrétegét, így azok tápanyagban szegény területté alakulnak.

       A diagram szemlélteti a 64 éves változást a hőmérséklet és a csapadék mennyisége terén. Van egy fontos dolog, amit meg kell jegyeznem. Csalóka az átlag. Ez mindenhol így van. Vajon miért? Azon egyszerű oknál fogva, hogy a termelt növényzet annak a hőmérsékletnek van kitéve, amelyik az egész nap folyamán éri. Tehát, ha a hőmérséklet 28 Celsius fokos átlag, akkor a nappali hőmérséklet 33 Celsius fok, ami már nem ritka. El lehet képzelni, hogy a növényzetnek ezt a hőfokot kell elviselnie hosszú órákon keresztül. Ha nincs megfelelő talajnedvesség, akkor könnyen előfordul a kiszáradás.

   Ha megnézzük, hogy vajon mekkora az az érték, mely arról ad tájékoztatást, hogy mekkora a visszaverő képesség a különböző színeken. Ugye azt tudjuk, hogy a fekete szín elnyeli, a fehér pedig visszaveri a sugarakat. Ami nekünk most fontos, az a gabona és a száraz tarló. Ahogy látható, a zöld gabona 21-24 százalékban visszaveri a sugarakat. Mivel a növényzet fejlődéséhez szükséges a napsugár, ezzel nincs semmi probléma. A baj a száraz tarlónál kezdődik. Ugyanis ez ki van téve az aratás utáni teljes nyári időszakban a napsugár szárító hatásának, annak ellenére, hogy 30-32 százalékban veri vissza a sugarakat. Csak egy kis összehasonlítás. A hó 85-90 százalékban veri vissza a sugarakat.  Tehát azt lehet mondani, hogy erőteljes szárazság alakul ki ezeken a területeken. Ez már veszélyezteti a következő év talajnedvesség tartalmát, hiszen ha arra gondolunk, az említett lokális jellegű csapadék zónák nem ezeken a területeken vannak.

Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy csökken azoknak a napoknak a száma, amikor csapadék hullik. Ahogy látható, ebben a diagramban még az a nap is fel van tüntetve, amikor 0,1 mm eső esik, azaz, egy deciliter víz négyzetméterenként. Ez szinte semmi, főleg akkor, amikor heteken keresztül 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet lehet mérni ezeken a helyeken is. Ma már lehet azt mondani, hogy nincs meg a megfelelő csapadék utánpótlás a talajnak. Nincs téli hó, nincsenek átfogó nagy területeket érintő esőzónák. Az eső azért is fontos, mert pH értéke 5,6, tehát savas. Nem keverendő össze a savas esővel, mert annak értéke 5,0. Biztos megfigyelték már, hogy eső után mintha minden jobban növekedne. Vajon miért van ez? A magyarázat az, hogy a savas jellegű esővíz, „kimossa” a talajban lévő, a növények számára fontos ásványi anyagokat, így közvetlenül fel tudnak szívódni, és a növekedés szinte valóban gyorsabb. Az öntözés alkalmával a locsolóvízben ezek az oldott anyagok már jelen vannak, ezáltal nem a talajból közvetlenül kerül a növény gyökereihez a tápanyag. A növekedés így is, úgy is biztosított, csak a lefolyása egy kicsit más. Ha már szóba került a tápanyag, akkor meg kell említeni, hogy egyre kevesebb ilyen anyag van a talajban. Korábban a szerves trágyák teljes egészében biztosították a növények tápanyag igényét. Ma már a kevesebb állatállomány mellett nincs annyi szerves trágya, így azt valamilyen formában pótolni kell. Ennek egyik módja a műtrágyázás.  

    Az ilyen formában adagolt tápanyag utánpótlás szükséges, de egy másik oldalról pedig ártalmas. Ez pedig a műtrágyákban található nitrát tartalom. Hosszú ideig használva károsítja a talajvizeket és a sekély kutakat. Van még egy hihetetlenül fontos talajtani szempont. Ez nem más, mint a talajban található földigiliszták jelenléte. Korábban a szerves trágyázáskor szerencsére nagy mennyiségben voltak jelen a termőföldek talajában. Miért fontos ez? A közönséges földigiliszta életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól, megnövelve a termőképességet. Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek biológiai aktivitása százszorosa lehet az elfogyasztott talajmennyiségnek.  „Munkája” során átforgatja a talajt, szelősebbé teszi azt, ami szintén fontos a növényeknek. Tömör talajban nincs növekedés. 

    Ma már szerencsére nagyon sok tápanyag utánpótló anyagot gyártanak. Kell is, hiszen egyre inkább csökken a talajban a tápanyagok mennyisége. A megfelelő mennyiségű, és vélhetően várt terméshozamot akkor lehet növelni, ha biztosítani tudjuk a talajban a tápanyagot és a nedvességet. Egyre inkább előtérbe kerül, hogy hazánkban is mindinkább kell a talajt öntözni. Sajnos ezen van még mit javítani. Ha összehasonlítjuk a mezőgazdasági területek nagyságát, és az öntözött területek nagyságát, akkor alaposan meglepődhetünk.

    Egy nagyon fontos dolgot így a végére. Egyre többet hallunk a légkör, a víz szennyezéséről. Sajnos, ez nincs másképpen a talajjal sem. Hazánkban nagyon sok olyan hely van, ahol tetemes mennyiségű veszélyes hulladék van lerakva. Ehhez még hozzájárul a lakosság által erdőszélekre, utak mellé, patakok partjára kivitt szintén veszélyes hulladék. Ezek nemcsak a talajt, hanem a talajvizeket is szennyezik. Meg kell említeni a nagymértékű műtrágya felhasználást is, hiszen azok is egyrészt szennyező anyagok. Mivel egyre enyhébbek a telek, a kártevők ennek révén jelentősen elszaporodnak. Az egyetlen védekezési eszköz a permetezés, azaz, a vegyi anyagok kiszórása növényekre, talajra. Ez hatalmas mennyiség évente. Ahogy látni, eléggé összetett kérdéskör a talajjal kapcsolatos felvetés.