A felszíni vizek csökkenése

    Az emberek ősidők óta foglalkoznak azzal, hogy próbálják meghatározni, milyen idő várható. Ez több okból is fontos volt. Legfőképpen a mezőgazdasági termelés miatt. Megfigyelték az évszakok váltakozását, mikor milyen idő volt. Ki is alakultak különböző mondások, megfigyeléseken alapuló érdekes meghatározások. Ez minden évszakra jellemző volt. Az akkori ember csak a megfigyeléseire és tapasztalataira hagyatkozhatott. A természet szinte óramű pontossággal be is tartotta a tőle elvárt dolgokat. A tavasz az ébredés, a megújulás, a nyár az érés, az ősz a betakarítás időszaka, míg a tél a pihenés, a felkészülés ideje volt. Hosszú évszázadokon, sőt, évezredeken keresztül ez az ütem ismételte magát. Minden változás tapasztalatokon, megfigyeléseken alapult. A természet rendje működött. Aztán ahogy az idő haladt, és az ember modernizálódott, fejlődött, megjelentek azok az eljárások, termelési folyamatok, melyek erősen beavatkoztak a természet korábban kialakult rendjébe, és az időjárási változásokba. Míg korábban a megfigyelésekre és tapasztalatokra hagyatkozott az ember, később már tudatosan mérésekkel követte nyomon az időjárás változásait. Idővel a mérések sokasága bizonyos következtetésekre adott lehetőségeket. A két legfontosabb tényező a hőmérséklet és a csapadék. A légköri változások az 1700-as évek közepe után kezdődtek. A hihetetlen mennyiségű fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt a légkör kezdett megváltozni. Dúsult a levegő szén-dioxid tartalma, majd később más szennyező anyagok is megjelentek a modernizáció miatt. Ezzel együtt elindult egy folyamat, mely a légkör melegedését, a csapadék egyenetlen eloszlását eredményezte. Jelenleg itt tartunk. Mit jelent mindez?

    Ahogy látható, 144 év alatt 3,31 Celsius fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete. A híradásokból is lehet hallani, hogy milyen változásokat okoz ez a mennyiségileg talán kicsi emelkedés. Valójában nagy emelkedésről beszélünk, hiszen már tapasztalhatjuk a minőségi eltérést. Talán egy nagyon hétköznapi dologgal tudnám szemléltetni ezt a folyamatot és a veszélyét. Az emberi test hőmérséklete 37 Celsius fok. Ha ez felemelkedik 3,31 Celsius fokkal, azaz, 40,31 Celsius fok lesz, akkor már nagyon kezdünk aggódni. Ugyanez játszódik le a természetben is. A Föld megbetegedett. Gyógyításra szorul, és csak az ember gyógyíthatja meg. A gyógyítási szándék viszont nagyon húzódik, és egyre inkább tolódik olyan események felé, amelyeket már nem lehet visszafordítani. Még mindig sokan vallják azt, hogy ez a bolygónk életében egy természetes folyamat. Bár nem vagyok sem kutató, sem tudós, de azt már magtapasztaltam, hogy néhány évtized alatt is jelentős változás következett be. Ezek már befolyásolják az emberek életét. 

   A diagram hazánk viszonyait tükrözi az elmúlt 64 év távlatában. A lényeges, hogy valóban régen is voltak magas hőmérsékletek, de nem ekkorák, és nem olyan sokáig, mint az elmúlt években. Most már hőségnapokról is beszélünk. A csapadék mennyisége is jelentősen csökkent, ami a szárazságot növeli. Vannak nagy esőzések, de azok kis területre, rövid idő alatt, nagy mennyiséget hoznak. Nincs egyenletes csapadék eloszlás, sőt a telek már hosszú ideje hómentesek. A hőmérséklet emelkedése, a kevesebb csapadék hazánkban is érezteti hatását. Szárazság, aszály fenyeget. Ma már van olyan terület hazánkban, amely félsivatagos területnek van nyilvánítva. Ez a Homokhátság.      

    Ezzel együtt a patakok, folyók, tavak vízmennyisége is csökken. Ami talán inkább aggasztóbb, hogy a talajvíz is kezd eltűnni, illetve jelentősen csökkenni. Vannak olyan területek hazánkban, és főleg az alföldi területekre értendő, ahol a talajvízszint 3-4, de vannak helyek, ahol 6-8 méterrel alacsonyabb az elmúl évtizedekhez képest. Ennek sajnos az egyik vonzata, hogy csökken a talaj nedvesség tartalma, ami a mezőgazdaságot jelentősen érinti. A következő évek termelése nagyban függeni fog az öntözéstől, mert a növények egyik elengedhetetlen növekedési eleme a víz. Víz nélkül semmilyen élet nincs. Természetjáró útjaim során számtalan vízfolyással, patakmederrel találkoztam, amiben már évek óta nem volt víz. Sőt! Vannak olyan természetes tavak, melyeknek a tápláló vízforrása egy patak lenne, és a kifolyása szintén adott, nem tudja ellátni a feladatát, mert nincs vízutánpótlás. A tó így egy idő után jelentősen algásodik, túlmelegszik, eliszaposodik, végül betöltődik, és megszűnik létezni. Mivel folyóink nagy része a külföldi területekről kapja az utánpótlást, így az ott lehullott csapadék nagyban befolyásolja a vízszintet, és a szállítandó vízmennyiséget. Riasztó jel a Velencei-tó jelenlegi helyzete. Sajnos ez a jelenség világméretű. Az elkövetkezendő évek egyik fontos témája lesz az iható vizek mennyisége és jelenléte egy adott régióban. A világon már több helyen aggasztó kiszáradási jelenségek ütötték fel a fejüket. A felszíni vizek mennyisége csökkenőben van. Ennek talán legjelentősebb szenvedő alanya az Aral-tó.

      Sajnos már több ilyen, vagy hasonló jelenség is felütötte a fejét világszerte. Ami talán még aggasztóbb, hogy olyan helyeken is jelentkezik a vízhiány, mint a víztározók. Ugyanis ezek a lakosságot látják el iható vízzel. A vízutánpótlás akadozik. Ha patakok, folyók, folyamok nem szállítanak megfelelő mennyiségű vizet, akkor a lakosságot ellátó rendszer veszélybe kerül. Csak néhány jelentős változás: a Tanganyika-tó, a Taj-tó, a Gatum-tó, az Urmia-tó, a Balhas-tó, a Csád-tó, a Csev-Bahir-tó, a Holt-tenger, a Karacsáj-tó, a Poopó-tó, Folsom-tó. Biztos néhány ismerős is. Ezek a tavak általában több ezer ember fennmaradását is veszélyeztetik, megélhetés szempontjából, a másik, hogy jelentős vízkivételi hely. A vízutánpótlás elmaradása, illetve csökkenése ezeket a területeket nagyban veszélyeztetik. Itt szeretném megjegyezni, hogy a hőmérséklet emelkedésével évente egy kilométerrel nő a sivatagos területek nagysága. A felszíni vizek most már mondhatjuk, jelentős csökkenése komoly gondok elé állítja az embereket. Az emberek alakították ilyenné a Földet, nekik is kell rendbe hozni. Az eddigi konferenciák, rendezvények, gyűlések nem sok sikert hoztak. Döntések születtek, de úgy látszik, senki nem tartja be. Így könnyen elképzelhető, hogy a helyzet tovább romlik, és komoly nehézségek elé néz az emberiség. Felszíni vizeink nagyon fontosak. Víz nélkül nincs élet. Nagyon jó lenne minél hamarabb egy mindent átfogó terv, amely megvédi, és elősegíti, hogy a patakok, folyók, folyamok, tavak ezután is úgy működjenek, mint korábban. 

Ma Magyarország vizes élőhelyeinek több mint 90%-a eltűnt.

Forrás: Index