Földrengések alakulása

    Egyre többet hallani az egyes nagy kéreglemezek tektonikai mozgásáról, azok különböző sebességéről. Vannak, melyek néhány centimétert, de vannak olyanok, melyek több centimétert is elmozdulnak egy év alatt. Sokan gondolhatják, hogy hát ez nem valami sok. Viszont gondoljunk bele egy egyszerű dologba. Ha egy kis fagallyat próbálok eltörni, akkor egy darabig ellenáll az erőnek, de egy ponton hirtelen eltörik. A földlemezek mozgása alkalmával ugyanez történik. A lágyabb és keményebb lemezek gyűrik egymást, míg egy idő után az egyik „elpattan”. Ekkor keletkezik a föld rengése, melynek közvetítő közege maga a föld, a talaj. A földrengések leggyakoribb helyei a kőzetlemezek találkozási pontjai mentén vannak. Van természetes és mesterséges földrengés. A mesterséges rengések az egyes robbantások, illetve az irányított minirengések, melyekkel a föld belső szerkezetét tanulmányozzák. Világszerte és naponta igen nagyszámú földrengés alakul ki, de ezek szerencsére annyira kismértékűek, hogy csak műszerekkel lehet kimutatni. Azt viszont közli velünk a Föld, hogy igen nagy erők munkálkodnak a felszín alatt. Van aránylag kis mélységű, de akad nagy mélységben kipattanó rengés. A földrengés erősségét egy skálán mérik 0-tól 10-ig. Ez a Richter- skála. Az előrejelzések tekintetében elég nagy a „szórás”. Nem lehet megmondani mikor és hol fog kipattanni egy rengés. Elég jól megközelítő adatállomány és tudományos megfigyelés van ahhoz, hogy meghatározzanak egy rengést, de a pontossága nagyon tág. Statisztikák vannak, ezekből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Ahogy említettem, a rengések főleg a kéreglemezek találkozási pontjainál alakulnak ki. Hazánk talaja főleg homokos szerkezetű, így kőzetfeszültség nem igazán alakul ki, de azért rengések előfordulnak. Sőt! Néhány alkalommal még jelentősnek mondható földrengés is kialakulhat, és ki is alakult. Hazánk területén évente átlagosan 100-120 kisebb, úgy 2,5 magnitúdójú földmozgás alakul ki. Ezek nagy része nem érzékelhető az emberek részéről.

    Látható, hogy sajnos, de vannak igen nagy erejű földrengések, amelyek már nagy károkat okoznak. Az ábrán látható, hogy mennyire mozgalmas Földünk belseje. A természet alakul, formálódik, állandó mozgásban van. Vannak érdekes adatok, melyek azt igazolják, hogy azért a tektonikus mozgás mindenhol jelen van. Hol kisebb, kevesebb formában, van ahol nagyobb mértékben. A kéreglemezek állandóan mozgásban vannak és vándorolnak. A különböző lemezek, melyeknek száma 15, nagyságuk nagyon is eltérő. Mozgásuk iránya és azok sebessége szintén változó. Vannak lemezek, amelyek lassabban, vannak olyanok, melyek aránylag gyorsabban mozognak.  A legaktívabb területek Kamcsatkától Indonéziáig, valamint a Sziklás-hegység vonulata, az Andokon át a Tűzföldig.

Néhány érdekes adat hazánk földrengései közül.

   Az is figyelembe kell venni, hogy az ember eléggé érzékeny ezekre a dolgokra is. Ha csak belegondolunk abba, hogyha egy nagyobb tárgy leesik mellettünk, azt is érzékeljük, ha nem is látjuk. Maga a föld rengése pedig egy igen erős fizikai esemény, melyet nagyon is jól lehet érzékelni. A mozgás mechanizmusa érezhető. Nagyon nagy erők összhatása váltja ki ezt a folyamatot. A diagramban látható, hogy növekszik az olyan földrengések száma, melyeket már érzékel az ember.

    Ha kitekintünk a világba, akkor elég sok olyan földrengéssel találkozunk, amelyek már komoly károkat is tudtak okozni. Sajnos nemcsak anyagi károkat. Az alábbi diagram néhány földrengést mutat.

Időnként igen erős talajrengés alakul ki. Nyomon lehet követni azokat a helyeket, melyek olyan törésvonal mentén találhatók, ahol igen erős a kéreglemezek mozgása. A kőzetlemezek évente néhány centiméteres sebességgel mozognak a nyilakkal jelölt relatív irányokba. A földrengések epicentrumai /piros körök/ nagyrészt a lemezhatárok közelébe esnek. A táblázat önmagáért beszél.

   Talán ide tartozik egy érdekes megfigyelés. Ezt a világon több helyről is jelezték, de konkrét magyarázat ez idáig nem született. Miről van szó? Biztos mindenki találkozott már olyan hírrel, ami arról számol be, hogy furcsa, szinte földön kívüli hangokat lehet hallani. Bár magam is meghallgattam egy jó párat, valahogy próbálok ésszerű magyarázatot találni erre a jelenségre. Elég sok minden lehetséges. Főleg akkor, ha nem folyamatos hangról van szó. Ekkor szóba kerülhet földcsuszamlás, lavina, erős szél, tengerhullámzás, távoli vihar. Ezek közül talán mind olyan, amelyik nem rendelkezik akkora hanghatással, ami azt eredményezi, hogy nagy területen lehessen hallani. De vajon tényleg, mekkora ez a terület? Ha egy bizonyos régióban hallani, mert összhatást még nem észleltek, akkor elképzelhetőek a felsorolt események okozta furcsa hangok. A felső légkörben zajló igen nagy viharok okozta mennydörgés, morajlás hangja néha több tíz kilométerre is elhallatszik. Van két olyan dolog, amely ezeken a természeti jelenségek okozta hanghatások fölé emelkedik. Az egyik a kéreglemezek mozgása során keletkező hang. Többen állították azt, hogy ezek a hangok szinte mindenhonnan jönnek, még a föld alól is. Talán ezeknek a lemezeknek a súrlódása okozza ezt a zajt. Azért nem állandó, mert két vagy több keményebb kőzetréteg csak esetleg néhány percig van abban a helyzetben, hogy ilyen hangot hallasson, hiszen valamelyik elcsúszik a másik alatt, fölött. Ha ezek nem túl mélyen találkoznak a felszín alatt, akkor elképzelhető az ilyen hanghatás. Talán ezért is érezni, hogy szinte még a talaj alól is jön. Egy érdekes gyerekkori élmény ezzel kapcsolatban. A Duna mellett nőttem föl, és a nyarakat a víz mellet töltöttük. Volt egy érdekes játékunk. Két kavicsot vettünk a kezünkbe, lemerültünk a víz alá, és „morzéztunk”. Na, ez túlzás, csak az volt a lényege, hogy a kavicsokat összeütöttük a víz alatt. A másikunknak azt kellett kitalálni, hányszor hallott hangot. Két kis kavicsról volt szó, a távolság pedig sok esetben néhány méter is lehetett. Valahogy, ha elképzeljük a természet „két kavicsos módszerét”, akkor el lehet képzelni ennek hanghatását, mely a levegőben is terjedt. Aztán a másik ilyen jelenség lehet a sarkvidéki fagyos területek kiolvadása. Hogy jön ez ide? Egyszerűen úgy, hogy a fagyott talaj alatt felgyülemlett metán gáz az olvadás miatt a felszínre tör, és ezzel együtt hatalmas robbanásszerű hanghatást hoz létre. Ez lehet nemcsak egyszeri jelenség, hanem egy folyamat, mely eltart egy darabig. Tudvalevő, hogy az ilyen területeken a befagyott tavak jege alatt metángáz gyűlik össze, melyet meg lehet gyújtani. Képzeljük el, ha ez szárazföldön történik, és a talajt löki fel hatalmas erővel, szinte pillanatok alatt. Robbanásszerű hanghatás következhet be. Ennek hangja nagyon messzire elhallatszik. Minden, ami súrlódik, valamilyen hangot ad ki. Itt már csak a nagysága a lényeges. A fagyott talaj repedezése is okozhat ilyen hanghatást, mely eltarthat hosszabb ideig is. A természet hatalmas erői ilyet is produkálhatnak. Figyelemre méltó az idei év hazánkban kipattanó földrengések száma. Szerencsére ezek nem olyan erősségűek voltak, hogy károkat okoztak volna.